Mazda BT-50 CE: A dupla kabinos alapváltozat

Tavaly a középső TE szereltségi fokozatban teszteltük a Mazda új pickup-ját, idén a CE alapfok került sorra. Igaz, olyan extrákkal feldíszítve, mint a krómozott hűtőrács, a könnyűfém keréktárcsák vagy az impozáns hátsó bukókeret. A motor természetesen ugyanaz a kétliteres, 105 kW-os (143 LE) turbódízel volt, amelyhez összkerékhajtás kapcsolódott (az autó ugyanis ezen a szinten hátsókerék-meghajtással is kapható).

Kezdjük a külsővel: a krómozott hűtőmaszk még inkább „sevrós”, mint a szerényebb, viszont a méretkülönbség – no meg az elhelyezkedés – feledtetni tudja a hasonlóságot. Jól mutatnak még a széles kerékszoknyák, és egy pickup-nak ennyi tulajdonképpen elég is a külcsínből. Belül – dupla kabinos verzióról lévén szó – óriási az élettér, a hátsó ülések például rekamié nagyságrendűek. A műszerfal két klasszissal szebb, mint a B2500-asé volt, az óriási kormánytól eltekintve tényleg személyautós. A biztonsági szereltségből semmi sem hiányzik a két magasabb komfortfokozathoz képest. Alapáras a két-két front- és oldallégzsák, az ABS, valamint minden, ami a 4x4-es hajtáshoz kell, az önzáró differenciálművet is beleértve. A pótkerék természetesen normális: 1240 kiló hasznos teherrel defektet kapva nem sok hasznát vennénk egy virslinek. A komfortkellékek közül a rádió és a klímaberendezés nem alaplistás, az elektromos ablakemelők viszont igen. A lenyitható hátsó falú raktér méretei: 1530x1456 mm, a fal magassága 300 mm.

Az egyetlen erőforrásként kínált 2,5 literes dízelmotor teljesítménye ebben a kategóriában bőven elég, főleg felezővel kombinálva. A hajtásmódot klasszikusan, tehát két váltókarral lehet megválasztani, a másik a felezőé. Hogy némi elektronika se hiányozzék, a felező nélkül használt 4x4-es hajtást menet közben nyomógombbal lehet kikapcsolni. Ezen kívül azonban itt minden más kemény munkára készült: az elnyűhetetlen létraváz, a nagy terhet szállítandó autónál nélkülözhetetlen hátsó laprugók, a ballonos gumiabroncsok. A kompromisszumok nélküli megépítést mutatják még az impozáns terepszögek (elöl 34, hátul 33 fok), a 48 fokos maximális oldaldőlés, a 75 centiméteres gázlóképesség és az utánfutó 3 tonnás tömege. Ezek mellett valóban nincs jelentősége annak, hogy a végsebesség „csak” 158 km/óra, a százas gyorsulás értéke pedig 12 és fél másodperc... (vgy)