Magyarország: Végső esetben az üzemeltető fizet

Több hónapos „türelmi idő” után május 2-án életbe lépett Magyarországon a közlekedési vétségekkel kapcsolatos úgynevezett objektív felelősség elve. E jogszabály szerint olyan esetekben, amikor nem lehet megállapítani, hogy a kihágás elkövetésekor ki vezette a gépjárművet, annak üzemben tartója felelős a vétségért. (Ilyen esetek déli szomszédunknál főleg az automata radarok felszerelése óta gyakoriak, amelyek csak a gépkocsi rendszámát képesek dokumentálni.) Ha tehát egy azonosítatlan személy által vezetett gépkocsi:

túllépte a megengedett legnagyobb sebességet;

nem tartotta be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait;

figyelmen kívül hagyta a közlekedési lámpák jelzéseit;

megszegte a megállás és várakozás szabályait;

„Behajtani tilos” jelzésű vagy ellenirányú útszakaszon közlekedett;

indokolatlanul vette igénybe az autópálya leállósávját;

megszegte a természet védelmére vonatkozó előírásokat,

üzemben tartóját 30 ezertől 300 ezer forint pénzbírsággal sújthatják. A járművet üzemeltető jogi vagy magánszemély csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a járművet ellopták tőle, illetve, ha a jármű vezetője magánokiratban, két tanúval hitelesítve elismeri, hogy a szabálysértés elkövetésekor ő ült a volán mögött. Ennek a magánokiratnak a benyújtására 8 munkanap áll rendelkezésre. Magát a szabálysértés tényét azonban semmiképpen nem lesz érdemes vitatni, mert minden ilyen esetről fényképfelvétel készül.

Mivel a külföldi szabálysértők esetében az üzemben tartó adatait a rendszámból nem, csupán a jármű okmányaiból lehet megállapítani, nekünk továbbra is csak az úgynevezett „megállításos” ellenőrzésektől kell tartanunk. Ez azonban nem jelent túl nagy védettséget, és egy sebességmérő akció során mi is ugyanúgy beleszaladhatunk egy hatszámjegyű büntetésbe…