Kevés az esélye, hogy magyar pápát válasszon a Vatikán, véli a valláskutató

Gábor György valláskutató, filozófus szerint csupán a nemzeti romantika miatt van, hogy a magyar sajtóorgánumok Erdő Pétert rendre a lehetséges befutók közé sorolják.

A konzervatívnak tekinthető magyar bíboros ugyanakkor esélytelennek sem nevezhető. 72 éves, vagyis életkora ideálisnak tekinthető, és kellő tekintéllyel rendelkezik egyházi körökben teológusként, valamint kánonjogászként is.

A probléma esetében máshol van: lényegében hagyta, hogy a magyar katolikus egyház összefonódjon a magyar politikai erőkkel.

És egyáltalán nem az a cél, hogy az egyházból egy pártpolitikai élcsapatot csináljunk. Hiszen a hívek politikai nézetei különbözőek lehetnek

– fogalmazott Gábor György ezzel összefüggésben.

Első ránézésre, ez elsősorban a progresszívebb nézeteket valló, vagy Ferenc pápa hagyatékát követők számára okoz gondot, míg konzervatív körök számára nem elrettentő. De a helyzet az, hogy a statisztikák alapján a közvetlen politizálás nem kifizetődő.

Nem véletlen, hogy milyen nagy számban veszített híveket a magyar katolikus egyház az elmúlt években

– teszi hozzá a valláskutató. De ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a politikától való teljes elzárkózás a járandó út az egyház szerint. Jó példa erre II. János Pál, aki maga is konzervatív volt és politikailag aktív.

Tőle származó közhely, hogy az egyház szerepe az örökös ellenzékiség. Lelkiismereti ellenzékiség. Bárki is van hatalmon, az egyház legyen – nem politikai, hanem lelkiismereti értelemben – az ellenzéke. Az egyháznak fel kell szólalnia, ha a világi vezetők rosszat tesznek, függetlenük attól, hogy baloldali vagy jobboldali erőről van szó.

A filozófus szerint ez az alapvetés megmaradt az egyházi körökben, és ezért érzi gyengének Erdő Péter pozícióját: „mert például mi lesz, ha az aktuális magyar kormány megbukik? Vele bukik a magyar egyház is? Ez nonszensz.”

Mi szólhat akkor Erdő Péter mellett?

Az, hogy mindezek ellenére Erdő mérsékeltebb konzervatív, szemben más európai konzervatívokkal. Hiszen a másik konzervatív európai opció lehetne például a német Gerhard Müller bíboros.

Ő viszont túlságosan egyértelmű szakítást jelentene Ferenc pápa örökségével, így valószínűleg kizárható a megválasztása. Erdő Péter ezzel szemben nem jelentene ilyen éles váltást, tehát ebből a szempontból elfogadhatóbb jelölt lehetne.

Mindez persze csak azzal a feltétellel igaz, ha az európai pozícióját kívánja megerősíteni a katolikus egyház. Hiszen felmerül, hogy ha a konzervatív erők érvényesülnek is, akkor talán épp az ellensúlyozás miatt választhatnak nem európai pápát – például a gánai Peter Turksont vagy a kongói Fridolin Ambongo Besungut.