Így csökkentsük az autóvásárlásnál költségeinket

ÖSSZEFOGLALÓ

Vannak sokszorosan megerősített alapelvek, mint például az autóipar folyamatos fejlődése, vagy éppen a tény, hogy mára már rossz autót nem igazán gyártanak – különbségek inkább csak az egyes ajánlatok, illetve az adott modellek személyre szabott megfelelőségének területén akadnak. Így, ha valaki besétál az első szalonba, azzal a gondolattal, hogy lecseréli például tízéves kisautóját vagy kompakt modelljét egy alsó-középkategóriás járgányra, készséges kiszolgálás mellett teljesen biztosan szerelembe esik a látványos, korszerű megjelenéstől, a fejlett szolgáltatásoktól, és a korábban elérhetetlennek hitt opcióktól. És általában le is horgonyoz itt.

Ez az a pont, ahol érdemes hallgatni a ráció szavára, ha pedig a további tájékozódást sürgető kisördög/kisangyal (kinek saját ízlése szerint) meggyőz minket, érdemes egy kicsit tudatosabban megnézni, hogy hova tesszük a pénzünket.

Az autóvásárlás önismereti kérdés

Elsősorban saját igényeinkkel és felhasználásunkkal kell tisztában lennünk. A teljes döntési és költségkalkulálási folyamatot meghatározza például az, hogy mennyi ideig szeretnénk használni új autónkat. Persze ki tudja, hogy mit hoz a jövő, de nem árt valamiféle terv. Ugyanakkor viszont erre visszahat a választottunk kiléte is. Például egy luxusautót is lehet racionálisan, illetve célirányosan használni (sokszor például üzletkötésnél jól jöhet), a kezdeti hatalmas értékvesztés arányos éves költségét például egészen elviselhető szintre csökkenthetjük, ha sokáig használjuk az adott típust. Persze, ez megint visszautal az autóválasztásra is: olyan márkát kell kinéznünk, melynek terméke 6–10 év távlatából is tartós lesz, valamint nem társulnak hozzá negatív érzelmek.

A teljesség igénye nélkül

Ez esetben ezt jelszóként is értelmezhetjük, a sok döntési aspektus, hatás-ellenhatás spirál, és visszaható tényezők miatt lehetetlen végigmenni a teljes döntési folyamaton, így ezt mellőzzük is. Sokszor az autóvásárlásnál egyébként is közbeszólnak az érzelmek, az ízlések, és az egyéni preferenciák, amelyeket viszont mindenki maga helyezheti rá a belső mérlegére.

Egy fejezet viszont van, ami nagyon is számszerűsíthető: a költségek. Az autóválasztásnál legtöbbször elkövetett hiba az, hogy a vásárló kizárólag a jármű árát nézi a döntéshozatalkor. Persze közel sem mindegy, hogy egy autóba mondjuk 10 vagy 15 ezerért tudunk beszállni. A jármű teljes használati költségéhez mérten ez elenyésző differencia lehet.

Maradjunk a fenti példánál! Vegyünk mondjuk jól felszerelt kompakt autót magán-, vagy akár saját, kisvállalkozói használatra. A példa kedvéért számoljunk évi 25 ezer kilométeres futással, és tervezzünk 6 esztendőre. Ha nem gondolkozunk előre, hat év és 150 ezer kilométer után szembesülünk a ténnyel: bizony túl kell adni a választottunkon. De nem mindegy, hogy milyen áron.

Ezúttal szerencsénk van. Mivel nagy múltra visszatekintő kategóriából válogatunk, már előre meg tudjuk nézni, hogy a használt autók piaca mennyire értékeli az adott típust, ráadásként pedig szinten minden járműről készítenek várható értékvesztési becslést az egyes hivatalos intézetek. Ugyanakkor az adott autómárka garanciális szolgáltatásait is figyelni kell. Ha például az adott típusra három év helyett 4–7 év garancia van, az bizony jó előjel hosszú távon is.

Emellett érdemes nézni az adott típus megítélését, a benzines-dízel párharc állását, a turbófeltöltés jelenlétét – minden, ami növeli a félelmet és a kétségeket a használt autók piacán, az csökkenti a maradványértéket, vagyis ezreket vehet ki a zsebünkből. A felszereltségi szint sem mellékes, igaz, bizonyos keretek között ez sokszor csak azt befolyásolja, hogy milyen könnyű túladnunk egy adott modellen. A szín is ide tartozik, de itt már nehezebb okosat mondani. Hiába esküsznek sokan a népszerű (vagyis unalmas) színekre, a használat után előfordulhat, hogy tucatnyi hasonszőrű versenyzővel száll emiatt harcba a vásárló kegyeiért autónk, miközben egy-egy érzelmesebb megoldással azonnal kitűnne és megtalálná közönségét. Ugyanez igaz lehet a dízel–benzines párharcra: lehet, hogy előbbi tűnik racionálisnak, de minden bizonnyal utóbbiból lesz szerényebb a kínálat, vagyis arányaiban (a kereslet-kínálat viszonyában) nagyobb eséllyel indulhat egy benzines modell.

Mi a helyzet a környezetvédelemmel?

Sokan legyintenek, ha autók károsanyag-kibocsátásáról van szó, ugyanis a hazai szabályozás az indokoltnál kisebb mértékben segíti elő a takarékos és tiszta járművek vásárlását. Hatéves használat alatt járművünk nem kevesebb, mint 21 tonna szén-dioxidot pufog ki a levegőbe, ami 10 500 köbméternyi teret töltene meg teljesen. Szemléletesebb talán, ha azt mondjuk, hogy egy kisebb város teljes területét.

Sokan állítják, hogy ennek a fejezetnek az európai újságírók túl nagy figyelmet tulajdonítanak, és, hogy néhány deciliter nem számít. Ennek megcáfolására ne ugráljunk modellek között, maradjunk egy autónál. Vegyünk bele elektromosan állítható üléseket és napfénytetőt, közel 100 kilóval megtoldva a tömegét, az alap 15 colos kerekek helyett pedig szereljünk fel szélesebb, 17 colos példányokat – ez egy teljesen életszerű példa. Mindez már elég ahhoz, hogy 3 deciliterrel nagyobb legyen a fogyasztás 100 kilométeren. A jelentéktelennek tűnő, valójában 5 százaléknyi változás a teljes élettartamon bőséggel vesz ki pénzt a zsebünkből. Emellett ott vannak a szervizdíjak. Új autót gyári szervizbe viszünk, ezt talán mondanunk sem kell, ám ott nem rejtegetnek semmit. Nyugodtan bekérdezhetünk már a vásárlás előtt a szervizdíjakkal kapcsolatban, mivel fix gyári előírások alapján dolgoznak, egészen pontosan meg tudják mondani az illetékesek a várható költségeket. Tegyünk még bele nyugodtan legalább egy első fékbetétszett-cserét, s máris meglepő következtetésre jutunk: hatalmas különbségek lehetnek.

Szélsőséges esetre sincs szükség ahhoz, hogy belássuk a fentiek fontos szerepét a racionális döntéshozatalban. Igen, macera mindezt összeválogatni, hiszen sok autót még csak azonosan felszerelni sem könnyű, de még ha kőkemény munkának nevezzük, akkor is megéri. Elvégre néhány órányi utánajárással és mérlegeléssel sokat spórolhatunk. Arról nem is beszélve, hogy általában nem adatik meg, hogy minden hónapban autót vásároljunk. A birtoklási vágy beteljesül, az újszerűség pedig gyorsan elillan. Nem rossz dolog tehát, ha a vásárlási műveletet elhúzzuk: szalonokba látogatunk, különböző modelleket tesztelünk, próbálgatunk, vizsgálódunk és számolunk. (autopult.hu)