Fiat Stilo Active 1.2 16V: Sportos fazon, imponáló szereltség

# Egy „évautót” nem lehet akármilyen utóddal nyugdíjba küldeni; a torinóiaknak is alaposan fel kellett kötniük az alsóneműt, amikor elhatározták a Bravo/Brava modellcsalád leváltását. Az eredmény minden várakozást felülmúlt, még akkor is, ha a Fiat Stilo „csak” harmadik lett az Év autója legutóbbi presztízsversenyén. Sokan állítják, hogy ekkora műgonddal megépített Fiat még nem gördült le szerelőszalagról, mások egyenesen a német iskola legjobb hagyományainak átvételéről beszélnek. A legkevésbé szakértő, ugyanakkor legnépesebb csoport – a vásárlóké – pedig egyszerűen fogta a ceruzát és végigment az új autó szereltségi listáján: ez is van, amaz is van, majdnem minden van. Két különböző fazonú karosszéria szintén, ugyanúgy, mint az elődnél, csak ezek még elegánsabbak és dinamikusabbak. Utóbbi főleg háromajtós kivitelben. Az ötajtós változat után (AUTÓ-MOTOR, 2002 február) nemrég ennek tesztjére is sort keríthettünk.

A Bravo kimondottan sportos fazonú volt, de a háromajtós Stilo sportosabb. A formatervezői irányzat itt is a vonalak éleződése felé tart, lásd például a régi és az új Toyota Celicát. Akár kupéról is beszélhetnénk, hiszen ma már ezeknek sem a vonalzó mellett, negyvenöt fokban lefutó hátsó szélvédő a fő jellemzőjük. Az említett német iskolára pedig elsősorban a maszk utal, de más apró stílusjegyek (antenna, kulcs) is. A külső mustra során lehetetlen elnéznünk a szintén éles peremmel kiszélesedő oldalajtókat, amelyek hatékony védelmet sejtetnek. A hátsó rész pedig — tessék csak megnézni az íveknek, szögleteknek és peremeknek ezt a pazar játékát, például a plasztikusan kiemelkedő lámpatesteket! Sőt, még a benzintartály fedőlapja is egészen másként mutat, mint a legtöbb autón. A harmadik ajtó mögött egyébként 305 literes poggyászteret sikerült kialakítani; ez 65 literrel kevesebb ugyan, mint az ötajtós változaté, de akiknek ez az autó készül, azoknak holtbiztos, hogy elég lesz.

Active, Dynamic, Abarth. Ezek a Stilo komfortfokozatai, amelyek, mint már említettük, elképesztő bőséget vonultatnak fel. Active tesztkocsink például alapáron tartalmazta a fékerő-elosztóval és fékasszisztenssel kombinált ABS-t, a hat (!) légzsákot, az ASR kitörésgátlót, a motorfék blokkoló hatását kiküszöbölő MSR rendszert, a kétfokozatú elektromos kormányrásegítőt, a két síkban állítható kormányoszlopot, az állítható magasságú vezetőülést, az elektromos elülső ablakemelőket és tükörmozgatókat, a fedélzeti számítógépet, az elülső ködlámpákat, a központi zárat, a hathangszórós, 4x35 wattos gyári rádiót... Akárhonnan is nézzük, a listáról csak a légkondi, az ESP és a távirányítású központi zár hiányzik, de eggyel feljebb már mindhármat ott találjuk. Tejben-vajban fürödtünk tehát az együtt töltött hét nap során, de teljes boldogságunkhoz azért hiányzott egy picivel erősebb motor. Az autó ugyanis a kínálatban szereplő legkisebb és leggyöngébb erőforrással (1.2 16V, 59 kW/80 LE, 114 Nm) volt felszerelve, amely a Puntót civil, sőt Sporting változatban is prímán viszi, de itt kissé erőtlen. Szerény nyomatékának hasznosításában némiképp segít a hatfokozatú kézi váltó, de azon az áron, hogy jobb kezünk szinte állandó készültségben van. Nyilván a dinamikai mutatók is csak átlagosak lehetnek (legnagyobb sebesség: 172 km/óra, gyorsulás 0—100 km/óra: 13,4 s), viszont az 1242 köbcentis benzinmotor fogyasztása normális bánásmód mellett igen barátságos (7,9/5,3/6,9 l/100 km). Ez pedig sok mindenért kárpótol, főleg, hogy kimondott lustaságról azért nem beszélhetünk. Nagyjából ilyen tehát a legolcsóbb Fiat Stilo, amelyet – az ismertetett pazar alaplistával – 520 900 koronáért vásárolhatunk meg (vgy)