BMW 320d Touring: 5,9 litert fogyasztó sportkombi

Gyönyörűen tagolt orr-rész, remekbe szabott fényszórókkalA szerző felvételeIdehaza 8 különböző változatban került piacra, ami 4 motor és 2 meghajtásmód kombinációja. Mi ezek közül az alapmeghajtású kétliteres dízelmotoros verziót kaptuk meg a szokásos egyhetes tesztelésre.

Külalak, besorolás

Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy nagyon szépre sikerült az új 3-as eleje; főleg az attraktív vonalvezetésű fényszórók jelentenek felüdülést az elődhöz képest. A „sportkombi” megjelölés pedig az alacsony, nyúlánk, hátrafelé szép ívben ereszkedő karosszériára utal, amelyen nyomát sem fedezzük fel holmi batáreffektusnak. Hangsúlyozottan sportos stíluselem még a keskeny oldalüvegezés, hátul pedig a mutatós légterelő, az ugyancsak keskeny szélvédő és a „lépcsőzetes” ötödik ajtó teszi dinamikussá az összképet. Olyannyira, hogy ezzel az autóval – a motorizációt is figyelembe véve – valóban csak a legsportosabb szabású középkategóriás kombik hasonlíthatók össze: az Alfa 156 Sportwagon 1.9 JTD (140 LE), az Audi A4 Avant 2.0 TDI (140 LE), a Saab 9-3 SportCombi 1.9 TiD (150 LE) vagy Peugeot 407 SW 2.0 HDi (136 LE). S hogy azért a Mercedesről se feledkezzünk meg: a C 220 CDI Touring (150 LE).

Komfort, szereltség, térkínálat

Nagyon jók az autó bőr-textil kárpitozású ülései, bár a hátsókon szemmel láthatóan csak két felnőtt utas fér el igazán kényelmesen. A kitűnő oldaltartást adó elülsők ráadásul három fokozatban fűthetők, míg hátul külön szabályozható légbeömlőkkel állítható be az optimális klíma. A műszerfal és általában az elülső panel az esztétikus egyszerűség iskolapéldája: a kétzónás légkondi és a CD-táras rádió vezérlőpultja harmonikus egységet alkot, a nagyméretű krómkeretes „órák” kitűnően olvashatóak. A hátsó lábtér átlagos, de elegendő, s bár a tető hátul lefelé ível, a magasabb utasok feje sem súrolja a plafont. A csomagtartó viszonylag tágas és jól pakolható, bár küszöbe kissé magas. Padlója a hátsó ülések előredöntése után is sík marad, miközben űrtartalma a háromszorosára növekszik. A szereltség tételes felsorolásának ilyen szinten – értsd: egy prémiummárkánál – már nincs értelme, ezért csak annyit: a DSC (Dynamic Stability Control) rendszer 6 alegység munkáját koordinálja, amelyek közül az utánfutó menetstabilizálása, vagy a fékek szárazon tartása sem hiányzik, a hagyományos tempomat követésitávolság-ellenőrzővel egészíthető ki, a már említett, kiváló minőségű rádió pedig természetesen a volánról is távirányítható.

Motor, meghajtás, menettulajdonságok

Már az iménti felsorolásból is kiderül, hogy a 320dT erőforrásául szolgáló négyhengeres, kétliteres turbódízel egyértelmű teljesítmény-kategóriabajnok. Nyomatéka is jelentős, ráadásul már percenkénti 1700-as fordulatszámtól érezhetően szállítani kezdi. Kitűnően harmonizál vele a hatfokozatú kézi váltó, kifejezetten takarékos végfokozattal. A bevezetőben említett alapmeghajtás pedig természetesen hátsókerék-meghajtást jelent, mert az autó 4x4-es technikával is megvásárolható. A limuzinhoz képest nagyobb hátsó túlnyúlás nem befolyásolja érezhetően a menettulajdonságokat, s ha a farrész egy túlexponált kanyarban mégis kitörni készülne, a mindent felügyelő DSC rendszer a lehető leghatásosabban, az adott körülmények maximális figyelembe vételével avatkozik közbe. ĺgy aztán nemcsak teljesítményben-dinamikában, hanem biztonságérzetben sem szenvedünk hiányt, a fogyasztás pedig kizárólag a választott tempó függvénye: ha igazán odafigyelünk, országúton akár jócskán 5 liter alatt is tarthatjuk! Ez már tényleg bravúr egy 163 lóerős, bőven 200 km/óra felett teljesítő autótól, amely mellesleg az ismert kék-fehér emblémát viseli az orrán…

Zárszó helyett

Sportos, attraktív fazon, célszerűség, gazdaságosság, plusz a márka rangja – címszavakban így jellemezhetnénk a BMW 320d kombi változatát. Négy szép, kövér „piros pont”, kiegészítve egy ötödikkel, mégpedig az újdonság erkölcsi értékével. S ha ennyifelé osztjuk el azt a bizonyos 1,24 milliós vételárat, tulajdonképpen egészen elfogadható részértékeket kapunk…

Vas Gyula