A rossz légkondicionáló büdös, sőt veszélyes is lehet

Az autók klímaberendezései általában jó előre jelzik hibáikat és időben közbelépve jelentősen csökkenthetők a javítási költségek. Ilyen jelzések a gyenge hűtőteljesítmény, a szakaszos működés, a kellemetlen szagok és a különféle gyanús zajok. A hibajelekből értők ezekből a tünetekből akár diagnosztizálhatnak is. A hűtőteljesítmény jelentős csökkenése egyértelműen a szivárgás jele; a hűtőközeget képező nagynyomású gáz ugyanis a legkisebb résen keresztül is utat talál magának a szabadba. A szivárgáshoz általában nem kell sérülés; nagyjából nyolcéves korukra még a jó minőségű, bármilyen anyagból készült klímacsövek és tömítések is porózusakká válhatnak. A szivárgás általában nyomóoldali; ez azt jelenti, hogy a kompresszor mögötti nagynyomású csövekben gyakoribb a tömítetlenség. Nagyobb a gond, ha a kisnyomású oldal résein a kompresszor levegőt szív a rendszerbe. Ilyenkor már nem a gyenge hűtés a legnagyobb baj, hanem a jelenség általában rendellenes zajjal is jár. A levegő páratartalma ugyanis a hűtőmédiummal keveredve savas közeget hoz létre, korrodálja a szerkezetet, amitől a pumpa meg is szorulhat, a hőcserélőkben pedig hatásfokot rontó lerakódások keletkezhetnek.

A szivárgásnál gyakoribb jelenség, hogy a légkondicionáló büdös. A hiba leggyakoribb oka, hogy az utasteret hűtő hőcserélőn pára csapódik le. A szellőztetést a légkondi kikapcsolása után tovább működtetve a nyálka teljes elpárolgásáig dohos levegőt fúj a ventilátor. Amíg a bűz néhány percen belül eltűnik, nincs nagy baj, a jelenség csúcsán azonban már normál üzemben is kellemetlen szagú lehet a befújt levegő. Az ok a hőcserélő házában levő kondenzvíz-elvezető csatorna dugulása. Normális esetben a légkondis autó alatt (különösen nagy melegben) a kondenzvizet elvezető cső végének környékén mindig nedves az aszfalt. Ha megszűnik a csorgás, ajánlatos minél előbb kitakarítani a lefolyót, mert különben a hőcserélő begombásodik, és ettől kezdve kiűzhetetlen a bűz. Ha a jelenség hosszan fennáll, az egész szellőzőrendszert gombátlanítani kell. Ez házilag is elvégezhető: az autósboltokban kapható speciális szprékhez adnak olyan kis gumicsövet is, amely elég hosszú és hajlékony ahhoz, hogy a szellőzőcsatornákba dugva a hálózat minden zuga elérhető legyen. Ha nincs gumicső, a ventilátort a legmagasabb fokozatba kapcsolva a szellőzőrendszer külső szívónyílásaiba kell bepermetezni az anyagot.

Gombás fertőzést nemcsak az elpárologtatótól kaphat a szellőzőrendszer; a jelenség oka az átázott pollenszűrő és a lehullott levelektől eltömődött esővízcsatorna is lehet. A jelenség megtévesztő, mivel a szag ugyanolyan, mint a légkondi-gombák esetében. Ez a hiba azonban a pollenszűrő cseréjével és a lefolyó kitisztításával általában gyorsan megszüntethető.

A kompresszorok jellegzetes hibajele a zörgés vagy búgás. A leggyakoribb hibaok a csapágyak kopása, elsősorban az ékszíjtárcsáé; ennek cseréje viszonylag egyszerű. A zörgést leggyakrabban a hajtókarcsapágyak okozzák. Ezek a karok viszonylag könnyen, néhány óra alatt kicserélhetők, de csak a kompreszszor kiszerelésével, és a rendszer megbontása miatt szükséges újratöltés is növeli a javítási költségeket. Ha a légkondicionáló bekapcsolásakor a kompresszor nem indul vagy éppen ellenkezőleg, kikapcsoláskor tovább működik –, valószínűleg a szerkezet elektromos ékszíjtárcsája hibás. A beépített tengelykapcsoló általában nem javítható, a csere az egyetlen megoldás. (a2)