Altalajlazítás

A növekvő energiaárak következtében ennek komoly pénzügyi vonzata is van, annál is inkább, mivel az új támogatási feltételek között már nem szerepel ennek a talajjavító műveletnek a támogatása, de Szikura Ferenc a gazdaság igazgatója állítja, a legfontosabb termelőeszközük, a talaj tápanyag- és vízháztartását jelentősen befolyásoló műveletre mindenképpen szükség van, s ezt akkor is évente elvégzik, ha már nem kapnak rá támogatást.

Királyrévben a talajokról való gondoskodást valóban komolyan veszik. A bérlők által rájuk bízott parcellák termőképességének folyamatos fenntartása nem szólam, hanem olyan önként is vállalt kötelesség, amelybe nemcsak az altalaj lazítása, hanem a parcellák rendszeres trágyázása és gyommentesen tartása is beletartozik. Az utóbbi években az agrárágazatban is eluralkodó ún. rablógazdálkodásssal ellentétben – amikor intenzív műtrágyázás és vegyszerezés révén egyes „gazdálkodók” igyekeznek a maximumot kihozni az adott parcelláról, illetve a másik véglet, amikor teljesen elhanyagolt területek jutnak ebek harmincadjára – a gazdaság földjeit a megszabott vetésforgó szerint szerves istállótrágyával is rendszeresen megtrágyázzák. Az erős állattenyésztési ágazat révén kellő mennyiségű szerves trágya áll a rendelkezésükre, így évente átlagosan mintegy 350 hektáron a szerves anyag visszapótlását is elvégzik.

A talajlazítás rendkívül energiaigényes, megfelelő vontatóerejű erőgépeket igényel. Kaprinai József, a gazdaság növénytermesztési részlegének vezetője szerint a traktorok ilyenkor tömörítettségtől függően hektáronként 60 liter üzemanyagot is elfogyasztanak, szemben a hagyományos 20-25 literes átlaggal, amit a könnyű talajokon végzett hagyományos szántáskor használnak fel.

A szakirodalom szerint a talajlazítás alkalmazását a a sablonos talajművelés következtében a talajban kialakuló tömör rétegek hozták magukkal. Az intenzív növénytermesztés térhódításával, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázások és szántások nyomán jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkalmazásának szükségessége. A szakértők állítják, a talajtömörödés elleni védelemre több módszer is alkalmazható, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyetlen, amely hatékony védelmet jelent ellene. Az altalaj lazítása egyértelműen befolyásolja a fel- és altalaj közötti zavartalan kapcsolat fenntartását. És viszont, a talajállapot leromlásában a hiányos technológiai fegyelem mellett jelentős mértékben okolható a talajlazítás elhanyagolása is.

Az altalaj lazításának eredményeként javul a talaj fizikai és biológiai állapota (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalp-tömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtömörödés megszüntetésével csökken a belvízveszély, kisebb lesz a talajnedvesség-veszteség. A gyakorlatban nagyon fontos kérdés, hogy milyen mélységű legyen a lazítás? A megfelelő szint megállapítása a munkaművelet hatékonyságát növeli, ugyanakkor jelentős energia megtakarítást is jelent a gazdálkodó számára. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyezkedése határozza meg. A lazítás mélységének megválasztása előtt fontos a tömör záróréteg elhelyezkedésének feltárása. Műszeres vizsgálattal (penetrométerrel) lehetőség van arra, hogy akár 70–80 cm mélységig bemérjék a talajellenállást, amiből következtetni lehet a tömör réteg jelenlétére, és az esetleges lazító művelet szükségességének elvégzésére. Talajtípustól, nedvességtartalomtól függően akkor beszélhetünk károsan tömör rétegről, ha a penetrométerrel mért talajellenállás meghaladja a 3–3,5 MPa értéket. A szakemberek a műszeres vizsgálat hiányában a talajállapot megítélésére az ún. ásópróbát is ajánlják. Ezzel a módszerrel két ásó segítségével téglaformát hasítanak ki a talajból, amely közvetlenül alkalmas nem csak a fizikai, hanem a biológiai talajállapot elbírálására 30–40 cm mélységig. A tömör réteg, amely többnyire e tartományon belül helyezkedik el, lemezes szerkezetű, általában kagylósan törő, hasábos szerkezetű, és a biológiai tevékenység jeleit csak elvétve találhatók meg benne (nincsenek például földigiliszta járatok). A lazítás mélységének megválasztásakor feltétlenül érdemes 5–10 cm-rel a feltárt tömör réteg alá menni, amely a hatékonyságot növeli. A talajlazítás kedvező hatása 3-4 évig érezhető, de a talaj szakszerű művelése, a termesztéstechnológiai tényezők összhangja alapján, valamint a fizikai és biológiai talajállapot javítását szem előtt tartva a lazítást követő időszakokban is, akár öt éven keresztül is fenntartható. A sablonos művelés következtében, vagy ha a tárcsázást és a szántást több éven keresztül azonos mélységben végzik, ugyanakkor a talaj szerves anyag tartalma is csökken, a kedvező hatás akár egy évre is korlátozódhat. A királyrévi gazdaság terméseredményei, főleg a cukorrépa termelésében kimutatott hoszszú távon produkált eredmények igazolják, hogy a talajművelésre fordított költségek rövid távon ugyan növekednek, azonban a hosszú távon mindenképpen kedvezően befolyásolják a talaj termőképességét. (sz)