A konzerv- és fűszerpaprikát a tenyészidőszak végéig számos kártevő és kórokozó veszélyezteti. A védekezés ellenük akkor eredményes, ha megelőzésként tudunk védekezni.
Ajánlott a megelőző kezelés
A paprikát a tenyészidő kezdetén több baktériumfaj is megtámadhatja. A legjelentősebb a Xanthomonas campestris pv., a Vesicatoria és a Pseudomona syringae pv. Syringae, amely a növény szinte minden föld feletti részét megfertőzheti. A terméskárosodást, -rothadást a Pseudomonas viridiflava és az Erwinia carotowora subsp. carotovora baktériumok valamint alfajaik okozzák.
A paprika xantomonászos betegségének kezdeti tüneteit már június végén, tehát ebben az időben észre lehet venni. A levélen apró, kidudorodó, vizenyős foltok vannak, melyek később 4–6 mm-re megnagyobbodnak. A folt szegélye sötétbarna a közepe pedig kifehéredik. A beteg levelek lehullnak. A baktérium a bogyókat is megtámadja, ezeken 1–2 mm-es, kissé kiemelkedő barna foltok keletkeznek. Fertőzési forrás a vetőmag és a talajban maradó növénymaradványok lehetnek. Szabadföldön meleg csapadékos időjárás, növényházakban elégtelen szelőztetés esetén számíthatunk fertőzésre. A védekezés kézenfekvő: csak államilag elismert csávázott vetőmagot használjunk, s törekedjünk a megelőző védekezésre. Ha a hajlamosító tényezők adottak (magas léghőmérséklet, magas relatív páratartalom, csapadékos időjárás stb.), a következő rézkészítményekkel permetezzünk: Cuprocaffaro (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,2%), Kuprotix 20 DKV (0,5%), Cuproxat 50 SC (0,5%), Champion 50 WP (0,5%).
A paprika pszeudomonászos betegsége a fűszerpaprikán, valamint a szabadföldön és növényházakban is termesztett paprikán is jelentős kárt okozhat. A levélfoltosság már a szikleveleken is megjelenik, de először a fiatal lombleveleken látható. Az apró vizenyős barna szegélyű foltok levéltorzulást (kanalasodást, hullámosságot, levélnyélgörbülést) is okoznak. A beteg levelek később lehullnak, csakúgy mint a virágok és az apró termések. A betegség megjelenésére a hajtatásban korábban, szabadföldön általában júniustól számíthatunk. A betegség csak megelőző védekezéssel küzdhető le, ezért már most védekezzünk a felsorolt réztartalmú készítményekkel.
A korai növényvédelem elengedhetetlen része a gyomirtás. A gyommentes állapot fenntartása rendkívül kézimunka igényes. Ezért megfelelő odafigyelés esetén folyamodhatunk a vegyszeres gyomirtáshoz is. Gyomirtási szempontból legkritikusabb időpont a helyre vetéstől, illetve a kiültetéstől számított 1–1,5 hónap, tehát amíg a növények intenzív fejlődése nem indul meg, illetve a sorok nem záródnak. Ez utóbbi azonban a paprika esetében nem mindig következik be. Ráadásul a paprika érzékeny a herbicidekre, ezért a kétszikű gyomnövények ellen ott már nem is tudunk védekezni.
Vegyszerrel jelenleg már csak a magról kelő egyszikűek, vagyis a fűfélék ellen tudunk hatékonyan védekezni. A nehezen irtható tarack kezelésének legkedvezőbb időpontja a 15–20 cm-es nagyság. A károsodás veszélye nélkül alkalmazható az Agil 100 EC, Targa Super, Gallant Super, Pantera 40 EC és a Leopard 5 EC (0,5–1,5 l/ha). Közvetlen eső után ne permetezzünk, a gyomirtást követő 7–10 napig pedig ne végezzünk mechanikai gyomirtást.
Minden állománykezelésnél meg kell várni, amíg a kultúrnövények megerősödnek. Ez a magról vetett növények esetében a 2–4 leveles stádiumot jelenti, a palántázott paprika esetében a teljes begyökeresedést.
A szerző növényvédelmi szaktanácsadó
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.