Vegyszerek használata a kertben

A baktériumölő szerek (baktericidek) a baktériumos betegségekkel szemben védik a növényeket. Ezt a kategóriát, amelybe például a réztartalmú szereket is soroljuk, leggyakrabban megelőzésképpen használjuk.

A gombaölő szerek (fungicidek) a növény felületén vagy a növény belső szöveteiben élősködő, és a sejtek elhalását okozó kórokozó gombák ellen védenek. Ilyenek a kén, a réz és a szerves hatóanyagú permetszerek.

A rovarölő szerek (inszekticidek) a kártevő rovarokat pusztítják, megvédve a növényt a bogarak, lárvák, hernyók, nyüvek stb. rágásától vagy a veszélyes vírusbetegségeket terjesztő levéltetvek szívogatásától. A rovarölő szerek többsége az emberre, valamint a melegvérű állatokra veszélyes, szerves foszforsav észterek, karbamátok stb. csoportjába tartozik. A piretroidok vegyi csoportja a veszélytelen vagy mérsékelten veszélyes csoportba sorolható.

Az utóbbi években számos új, csak egy-egy rovarfajra ható ún. specifikus, különleges hatásmódú rovarölő szer jelent meg a piacon. Ezek csak a célrovart pusztítják, de a hasznos ragadozókat, így például a katicabogarakat, fátyolkákat, fürkészdarazsakat megkímélik, és az emberre kevésbé veszélyesek. Ebbe a kategóriába sorolható például a Rimon 10 EC vagy a Vektafid A.

Az atkaölő szerek (akaricidek) a növényt károsító atkák ellen hatnak. Az atkák szabad szemmel alig látható kártevők, a legtöbb permetszernek ellenállnak és csak speciális atkaölő szerekkel, például az Apollo vagy az Omite stb. készítményekkel irthatók.

A csigaölő szerek (például Mesurol Alimax) a meztelen csigák ellen hatásosak. Ha a talaj felszínén a csiga ezekkel a készítményekkel érintkezik, a bőre kiszárad és mozgásképtelenné válik, így a kártevő nem tud tovább károsítani.

A talajfertőtlenítő szerekkel a talajban és a talajszinten élő, a növények gyökereit károsító rovarok, kórokozók ellen védekezünk. Ebbe a kategóriába soroljuk például a Basudin G készítményt.

A gyomirtó szerek (herbicidek) a gyomokra vagy a talajra permetezve a gyomokat elpusztítják vagy a kelésüket akadályozzák, korlátozzák. Vannak totális gyomirtó szerek (pl. Glialka, Roundup stb.), melyek minden zöld növényt, így a kultúrnövényt is elpusztítanak. Ezért ezeket kizárólag vetés vagy ültetés előtt permetezzük. A gyümölcsösben, szőlőben csak nagy óvatossággal, a használati utasításnak megfelelően alkalmazhatók.

Hatásmódjuk szerinti a növényvédő szereket a következőképpen csoportosítjuk:

– Kontakt szerek – csak a növény felületén hatnak, azt kívülről védik. Ilyenek például a réz- és a kénkészítmények.

– Mélyhatású szerek – ezek a levél, ill. a gyümölcs szövetébe szívódnak fel. Ilyen például a Pyrinex vagy a Zolone.

– Szisztémikus szerek – ezek a növény szöveteibe és nedvszállító rendszerébe kerülve az egész növénybe szétvivődnek. Ilyenek a korszerű új típusú gombaölő szerek, például a Discus, Zato, a rovarölők közül az Aztec vagy a Calypso. Általában ezek a drágább készítmények.

– Gáz alakban ható szerek – a hatóanyag a kijuttatás után gázosodik. A rovarokat és a talajlakó kártevőket a felszabaduló gőzök pusztítják. Ilyen a legtöbb talajfertőtlenítő készítmény, pl. a Diazinon G.

– Kombinált szerek – ezeket a termékeket a kölcsönös együtthatás növelése érdekében fejlesztették ki. A szerkombinációt úgy állították össze, hogy a komponensek előnyös tulajdonságai összegeződjenek. Ebbe a kategóriába sorolható például a Shavit.

Szlovákiában a permetszerek kizárólag az SK Földművelésügyi Minisztériumának engedélyével forgalmazhatók. Az engedély minden olyan előírást magában foglal, amelyet a felhasználónak az alkalmazás során ismernie, alkalmaznia kell. Ezt egyébként a termék címkéjén vagy a csatolt terméktájékoztatón is fel kell tüntetni. A címkeszövegnek a következőket kell tartalmaznia:

– a regisztrált márkanevet;

– a szer gyártóját, forgalmazóját és a hatóanyag nevét;

– mi ellen, milyen növényekben, adagokban, töménységben szabad alkalmazni;

– a címkén szerepelnie kell a méregjelzésnek, veszélyességnek valamint a várakozási időnek;

– a címkén fel kell tüntetni a munkaegészségügyi előírásokat;

– a tűzveszélyességi besorolást;

– forgalmazási kategóriát, valamint azt, hogy a termék hatáscsökkenés nélkül meddig használható fel.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó