Tesz-vesz kertész

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Aki idejében végzett az ásással, porhanyító kapálással és gereblyézéssel, az most már javában veteményez.

Sárgarépa, petrezselyem

Vetjük a hosszú kelési idejű gyökérzöldséget: a sárgarépát és a petrezselymet, ez utóbbinak különösen elhúzódó a kelési ideje. A magágyat nagyon gondosan kell előkészíteni, az apró magokat célszerű homokkal keverve vetni. Hideg kertrészekben, nehezen melegedő talajon az ágyást körülbakhátolhatjuk, síkfóliával takarhatjuk. Az elhúzódó csírázás szempontjából fontos, hogy a kelés ideje alatt egyszer sem száradhat ki a föld – ilyenkor a vetés részben vagy teljesen tönkremegy. Vethető a feketegyökér, annál is inkább, mert csak a nyár elejére éri el 4–5 lombleveles állapotát (magtávolság: 2–3 cm, vetésmélység: 2–4 cm), áprilisban már inkább ne vessük. A céklát és a mangoldot ráérünk egy hónap múlva vetni.

Retek

Vetjük természetesen a retket, a hónapos retek hidegtűrő, úgyhogy csak a talaj-előkészítésre kell gondot fordítanunk. Fontos szempont, hogy fény- és vízigényes, valamint hogy nagyon hamar leterem, ezért meleg, napos ágyások szélére vetjük, ahol könnyen öntözhető vagy esős időben is szedhető. A megfelelő helye kiválasztásakor ne feledjük azt sem, hogy nagyon érzékeny a nitrogénre: sem a sokat, sem a keveset nem viseli jól. Ha lehet, pudvásodásra nem vagy kevésbé hajlamos retek magját válasszuk. Szakaszosan vetjük, hetente új és új sorokat. Vethetjük sárgarépa- vagy petrezselyemmaggal együtt, ilyenkor sorjelzőként szolgál.

Borsó

Itt a zöldborsó vetésének ideje is. A borsó is elővetemény, a termés begyűjtése után szár- és levélanyagát beleforgatjuk a földbe. Szakaszosan, 4–5 napos időközönként vetjük, így a szedése is folyamatos lesz. Jól előkészített és elmunkált magágyra van szüksége, fontos, hogy egyetlen borsószem se maradjon a talaj felszínén, egyébként kieszik a madarak. Közepes vízigényű, kedvező időjárás és éghajlat alatt akár öntözés nélkül is termeszthető. (A jövő héten a Kertészkedőben: magyarországi zöldborsófajták és jellemző tulajdonságaik.)

Hagyma

Ha ősszel nem tettük meg, most duggatjuk a hagymát. A zöldhagymának valót március elejétől, az étkezési hagymának valót április elejéig ültetjük. Egyébként mindegy: ha sűrűbbre ültetjük (sortávolság: 20 cm, tőtávolság: 5 cm), akkor minden másodikat zöldhagymaként elfogyasztjuk, a többi marad étkezésinek, nyár végi fölszedéssel. A zöldhagymának valót is könnyen megközelíthető helyre duggatjuk, hogy bármikor hozzájussunk. A hagyma magvetésének is ez az ideje, a legjobb, ha a magok március 15-ig talajba kerülnek; a magok a homokos, könnyen melegedő földet szeretik, a komposztot meghálálják. Március első felében duggatjuk el a fokhagymát is, ez jól tűri a szárazságot, egyedül kihajtása idején vízigényes. Vethető a póréhagyma, fészekbe (10–15 mag) vagy sorba (sortávolság: 30 cm, tőtávolság: 10 cm), kielégítő termés csak öntözhető és trágyázott talajon várható, az árnyékot nem tűri, mélyen felásott, simára gereblyézett ágyást kíván.

Vigaszmag

(Viaszmag is van, de ez nem az.) A vigaszt nem vetjük, másoktól kapjuk vagy magunk állítjuk elő magunknak, ha szükségét érezzük; nem spórolunk vele, ha marad, nagyvonalúan osztogatjuk. Akinek bármilyen okból nem volt még módja veteményezni, az se késett még el semmivel. Sok helyen még nem tudott a talaj kellően átmelegedni, sőt most ismét lehűlt. Bár az ásást követő kapálást, gereblyézést és a talajfelszín kellő előkészítését most kell elvégezni, ha mégse érünk rá, nem baj. Amúgy is hull a hó. Meg: ünnep van, ünnepnap senkise dolgozik. (b)