Tavasszal is lehet gyepet telepíteni, pótolni

A gyepet alkotó fűféléket az egész vegetációs időszakban lehetne telepíteni. Nyáron azonban meg kell oldani az óránkénti páraszerű öntözését. A hobbikertészek legtöbbje számára ezért a hűvösebb ősz és a tavasz hoz biztosabb sikert.

Gyep vagy pázsit?

A telepítés előtt mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a gyep mellett létezik a pázsit is. Ez utóbbi általában prospektusokban és Angliában létezik. A két növényegyüttes csak a köznyelvben jelenti ugyanazt. A pázsit apró szálú, finom levelű fajokból álló, mindig rövidre nyírt, szőnyegszerű, intenzíven ápolt zöldfelületet jelent. A legszebb természetes pázsit a hűvös és nyirkos éghajlat alatt, például Angliában látható. A gyep igénytelenebb, durvább füveket és esetleg más évelőket is tartalmazó, magasabbra hagyott szárú, de rendszeresen ápolt növényegyüttes. A pázsit általában a szemnek való, a gyep arra, hogy használják is. A mi viszonyaink között pázsitot nem könnyű kialakítani. Ha valaki mégis gyepgondozási tapasztalatok nélkül kezd pázsittelepítéshez, akkor sok vesződés és kiadás után is szinte bizonyosan kudarc lesz a vége.

Gyepet magvetéssel vagy gyepszőnyeg terítésével lehet telepítni. A gyepszőnyeg mellett szól, hogy gyakorlatilag a terítés után azonnal kész gyep látványát nyújtja. Egyetlen hátránya az ára, ha ugyanis szakemberrel végeztetik a munkát, akkor akár olcsóbb gépi perzsaszőnyeget teríthetnének a kertbe. A nagyobb kertészeti árudák már árusítanak gyepszőnyeget, szaknyelven fűhengert.

A gyepszőnyeg a vékonyabb pénztárcájú kertészeknek is ajánlható, ha kisebb, erősen lejtő területet kíván füvesíteni. Innen ugyanis a csapadék könnyen lemossa a csupasz termőföldet, vagy a zsenge fűvetést. Gyepszőnyeget szeptember végéig lehet telepíteni, később annyira lehűl a talaj, hogy leállhat a fűfélék gyökereinek fejlődése, s ekkor a fagyok beállta előtt nem alakul ki végleges kapcsolat a gyepszőnyeg és a talaj között.

Hogyan vásároljunk fűhengert?

A telepítés előtti gondos talaj-előkészítést a gyepszőnyeg is igényli. A szakáruházakban és a gazdaboltokban különleges összetételű gyeptrágyákat vásárolhatunk. Fontoljuk meg a friss, szerves istállótrágya kiszórását, mert vele vakondcsemegének számító rovarlakók is kerülnek a leendő gyep alá.

A vásárolható két centi vastag fűhengereket általában egy négyzetméteres darabban hozzák forgalomba. Egy-egy ilyen henger – ha elég nedves – akár 20 kiló is lehet. A kiválasztáskor arra kell ügyelni, hogy a fűszőnyeg az aktív élet jeleit mutassa. Csak akkora mennyiséget szabad elhozni a kereskedőtől, ami aznap leteríthető. A szőnyegterítés kétemberes munka, s a profik tapasztalatai szerint 6-8 óra alatt 180-200 négyzetméter teríthető le.

A gyephenger-darabokat résmentesen, téglakötésben kell egymás mellé helyezni. Ajánlatos vékony karókkal rögzíteni a talajhoz, nehogy egy bőségesebb eső után „elvándoroljon”.

Milyen fűmagkeveréket vessünk?

A növényélet szempontjából bonyolultabb, a kertész számára egyszerűbb munka a fűvetés. Először ki kell választani a megfelelő fűmagot. Két fő fűmagkeverék van, a sport és a golf. A sport állítólag jobban bírja a tartós igénybevételt, a golf viszont szebb gyepet eredményez. Egy átlagos kertbe a golf ajánlható, azzal, hogy az esetleges kopásokat pótolni kell.

A friss vetés számára a legkedvezőbb, ha porhanyós és – 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó – műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. Közvetlen a vetés előtt a talajt teljesen el kell simítani. Erre vannak speciális szerszámok is, de egy amatőr kertész csak a pénzét pazarolja, ha ilyenre költ. Elég egy kétágú falétrára kötelet kötni, s ezt ügyesen keresztülhúzni a leendő gyep területén. Ezt követően kell a fűmag ágyát elkészíteni. Ehhez a célszerszám helyett alkalmas eszköz egy másfél-kétméteres keskeny léc, amelybe ötcentinként szöget kell verni úgy, hogy ebből legalább két centi – mint a gereblye fogai – kilógjon. A szerkezetet egy partvisnyélre kell stabilan erősíteni. Az olcsó, ám praktikus eszközt egymásra kereszt irányban kell a vetésre váró földön húzni. A kialakult négyzethálóra kell vetni a fűmagot. Ennek befejeztével a szöges keresztfa fordított, sima oldalával kell elegyengetni a talajt. Nem kell hozzá sok ügyesség, de az egyszerű boronálás hatására, a négyzetháló, egymástól öt centiméterre lévő találkozási pontjain a kellő mélységben találnak fészket a néhány darabból álló fűmagcsomók. Ezzel a módszerrel a 100 négyzetméterre ajánlott 3 kilós fűmagadag töredékére csökkenthető.

Az 5 x 5 centiméteres kötésben földbe került fű nem lesz ritkás, hiszen egy-egy fészekbe több mag is kerül, s amint a fű bokrosodni kezd, rövidesen betölti a teljes területet. Az esetleges hiány egyszerű tavaszi felülvetéssel pótolható. A vetés után hengerezni kell. Ha nincs henger, akkor egy kiselejtezésre váró cipő talpára erősítsünk egy 60–70 centi hosszú és arasznyi szélességű deszkát, s ezzel topogjunk a vetésen. Ha léc sincs, akkor megteszi gyalogkertész is.

Ha az őszi gyeptelepítőnek szerencséje van, és jól választotta meg a locsoláskor a vízadagot, akkor a fagyok beálltáig a zsenge fű megered. Ősszel pótoljunk a nyári fűkopásokat. A felülvetés legegyszerűbb technikája, ha a 4-5 milliméteres lyukú, úgynevezett tarhonyaszitával száraz virágföldet, homokot és fűmag keverékét szitálunk a kopár foltokra. A folt földjét a vetés előtt elég egy gereblyével barázdálni. A vetés után következik a simítás és a taposás. Arra ügyelni kell, hogy a magos talaj ne ragadjon a cipő talpára. Ha nagyobb foltot kell pótolni, vagy olyan részt, amelyet már meghódított a gaz, akkor érdemes a kijelölt területen totális gyomirtást végrehajtani. Ha kisebb területen kell gyomot irtani, akkor ajánlható a kézi gyomirtás.

A kihúzott gazt a területről el kell vinni, mert a hihetetlenül szívós növények képesek újra gyökeresedni, vagy kiszáradt állapotban is beérlelni és elszórni a magvakat. (NOL)