Június a legalkalmasabb a sövény alakítására

Minthogy azonban a kerítés mégiscsak szükséges, hiszen megvéd az illetéktelen behatolókkal szemben, ezért arra kell törekednünk, hogy minél inkább elfedjük, láthatatlanná tegyük. Erre a legjobb módszer, ha a kerítés elé nyírott sövénysort ültetünk, és azt rendszeresen nyírjuk.

A nyírás legalkalmasabb ideje a június. A sövény mellett feszítsünk ki zsinórt, és ennek irányítása mellett nyírjuk meg a hajtásokat függőleges és vízszintes irányban. Erre a célra hosszú pengéjű sövénynyíró ollót vásároljunk, vagy kérjünk kölcsön. Kaphatók már elektromos meghajtású sövénynyírók is. A jól nyírott sövény összefüggő, átláthatatlan zöld falat képez, nem foglal el nagy helyet a kertből, kiegészíti, sőt helyettesíti is az épített kerítést.

Jóllehet a sövénytelepítés ideje ősszel van, mégis érdemes most áttekinteni, hogy miből lehet nyírott sövényt létesíteni. Szép, egyenletes élősövény alakítható fagyalból, zöld és vörös levelű sóskaborbolyából, gyöngyvesszőből, robusztusabb sövényt ad az orgona. Ne feledjük, hogy a rendszeresen nyírott, karbantartott sövények nem virágzanak vagy csak kevés virágot hoznak. A tujából, buxusból nyírt örökzöld sövények télen sem veszítik el lombjukat. Az ezüstfűzből, a gledícsiából, a narancseperből nevelt sövény pedig szinte áthatolhatatlan, tehát nemcsak kiegészíti, hanem pótolja is az épített kerítést. Sövényt akkor érdemes kialakítani, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsúlyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a szabadon növő, térhatároló cserjefoltok kialakítására.

A sövény telepítése

A legalkalmasabb időpont a sövény telepítésére a tavasz. Lombhullató sövények esetében ássunk ki a leendő sövény nyomvonalában egy negyven centiméter széles, mély árkot. Az árok aljába helyezzünk érett istállótrágyát vagy tartós hatású műtrágyát. A növényeket fajtól és növekedési erélyüktől függően 25-40 centiméter távolságban helyezzük el egymástól. Ha nem számít a sövény vastagsága és nagyon dús térhatárolót szeretnénk kialakítani, akkor érdemes két sorba telepíteni a sövényt. Ebben az esetben a növényeket úgy helyezzük el, hogy közöttük 30-40 centiméter távolság legyen.

Alakító, fenntartó és ifjító metszés

Egyéves növények esetében a visszavágás a telepítés után a talaj felszínétől 10 cm magasságban történjen. Idősebb növények esetében a visszavágást gyakran már a kertészeti árudákban elvégzik, így sokszor nincs szükség rá.

A kívánt magasság eléréséig a sövényt évente 2-3 alkalommal nyírjuk. Figyeljünk arra, hogy a nyírások között ne legyen 10 centiméternél nagyobb távolság, mert ebben az esetben a sövényünk könnyen kiritkulhat. Ha már elértük a sövény kívánt magasságát, már nincs más dolgunk, mint azt évente 2-3 alkalommal metszeni. A sövény keresztmetszete téglalap vagy nyújtott trapéz alakú legyen. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás követeztében.

A sövények metszésénél van még egy nagyon fontos dolog, amire feltétlenül figyelnünk kell. Ez a metszések időpontja. A virágos sövénynövények legtöbbje már ősszel kifejlesztette virágrügyeit, így tavaszi metszéssel ezeket is eltávolítanánk, tehát megakadályoznánk a cserje virágba borulását. Ebbe a csoportba tartozik például az aranyvessző, az orgona, a kerti gyöngyvessző, a korai tamariska. Más cserjék rügyeiből először hajtások fejlődnek és ezekből csak később fejlődnek ki a virágok. E fajokat koratavasszal is lehet metszeni. Többek között ilyen a fagyal, a nyáriorgona vagy a hortenzia.

A téli metszésekkel a növény magasságát és szélességét tudjuk változtatni. Bár a tavasz első hónapjaiban az erőteljesen visszavágott sövények nem mutatnak túl jól, de ha szakszerűen végeztük a beavatkozást, nyár közepére már fel sem tűnik a tavaszi sövényformálás.

Talajművelés és gyommentesség

A talajművelésre főleg a sövény telepítése utáni néhány évben kell odafigyelnünk, mivel a gyomok egyrészt könnyen túlnőhetnek rajta, másrészt a jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el a sövénynövényektől. Évi két-háromszori kapálással könnyen megszabadulhatunk a gyomnövényektől, de egyszerűbb és szebb megoldás, ha fenyőfakérget szórunk a sövény mellé, mivel ezen keresztül nem tudnak kifejlődni a gyomok és esztétikusabb látvány nyújt, mint a puszta földfelszín.

A tápanyag-utánpótlásról 3-4 évente kell gondoskodni. A sövényre jó hatással van az istállótrágya és komposztföld is. Az előbbiből 4-6 kg-ot juttassunk ki négyzetméterenként, az utóbbiból 3-4 kg-ot egy kis műtrágyával kombinálva. Ha csak műtrágyával gondoskodunk az utánpótlásról, akkor a szerves trágyákhoz hasonlóan a kálium- és foszfortartalmúak teljes mennyiségét őszszel, míg a nitrogéntartalmú műtrágyák egyharmadát ősszel, a kétharmadát pedig tavasszal juttassuk ki a növények alá.