IPM Essen 2020

Az idei IPM-re a világ 46 országából érkeztek kiállítók, több mint 1500-an. A négy nap alatt a kiállítást több mint 54 000 regisztrált szakmabeli látogató kereste fel, mintegy 100 országból. Méltán nevezhetjük ezt a rendezvényt a dísznövény- és virágszakma világraszóló ünnepének.

„Zöld, nagyszerű, gyönyörű” – ez volt az idei IPM szlogenje. A világszínvonal tükröződött a látogatók gyakran bizony álmélkodó arcán, s az általános jó hangulaton. Hiszen valóban volt mit látni, s az egész rendezvény rendkívül jól szervezett, s nagyon kulturált körülmények között zajlott. Természetesen itt is nagy teret kaptak korunk nagy vívmányai, a mobilapplikációk. Amennyiben a látogató jól beszélte a német, vagy az angol nyelvet, s letöltött egy-egy ilyen applikációt, máris kész információt talált a kiállításról a markában, illetve a telefonjában. Mert ahogy más hasonló seregszemlén, itt is volt rengeteg kísérőrendezvény – virágkötészeti, dekorációs, műszaki és egy sor más bemutató élőben a különböző standoknál.

Ámulatba ejtő bemutató standokat kreáltak az egyes termelők, akik főleg Hollandiából, Németországból, Olaszországból érkeztek. Szó sem volt holmiféle egyszerű kirakatokról. Minden termesztő cég egy-egy dísznövény költeménnyel várta, csalogatta az érdeklődőket, akik főleg gardencenter üzemeltetők és egyéb szakmabeliek voltak. A standokon általában videókon is bemutatták a kertészetüket. Ezek a kelet-európai látogató számára általában egy jövőből származó mesének tűntek. Nagy parcellák, precíz rendben elhelyezett nagyon szép és egységes növények – valóban nagyon tömören így lehetne ezeket a faiskolákat jellemezni.

A dísznövényesek között bemutatkozott a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete is, több magyarországi termesztő részvételével. Ugyanúgy jelen volt a Lengyel Faiskolások Egyesülete is. Ők is több standot foglaltak el, de nemcsak színvonalas dísznövényeiket prezentálták, hanem bogyós gyümölcsből is széles palettát mutattak be. A lengyelek egyébként talán a legjobbak a málna- és áfonyanemesítés terén egész Európában.

Vágott virágokból, virágzó évelőkből is rendkívül gazdag, néha teljesen meglepő kreációk is voltak. Hunyorkából (Helleborus, Téltemető) nagyon szép változatok voltak, ugyanúgy mályvarózsából, ami nálunk inkább az elfeledett, a múltból itt ragadt dísznövénynek számít.

A kiállított gyönyörű rózsákról legalább egy teljes oldalt lehetne írni. Az apró virágú futórózsáktól kezdve a szép törzses rózsákon keresztül a nagy, sokszorosan tömött virágú, elbűvölő illatú Meillandi rózsákig mindet hosszasan lehetett csodálni.

A különféle dekorációk szintén egy teljes külön nagy pavilont kaptak. Itt is bemutatásra kerültek az új, modern trendek, amelyek meghatározzák majd az idei divatot Európa-szerte. Ezekkel valószínűleg mi is találkozhatunk majd az idén, ha részt veszünk egy-egy reprezentatív bálon, tehetősebb rokonunk, vagy ismerősünk esküvőjén, vagy ha betérünk valamelyik nívósabb virágüzletbe a közelünkben.

Talán a legérdekesebb a két műszaki, illetve technológiai pavilon volt. Itt néha bizony a hazánk fia úgy érezhette magát, mintha egy sci-fi kellős közepébe csöppent volna. Az új technológiák egyértelműen a robotizációról, automatizációról, a számítógépes irányításról és a kétkezi emberi munka teljes mellőzéséről szóltak. Nemcsak üvegházi berendezések, de kint a szabadban, a faiskolai parcellákon dolgozó gépek is nagy számban voltak. Volt olyan robot, amely egyesével tűzdelte a növényeket cserépbe. Vagy olyan is, amely egyszerre nyolc palántát ültetett nyolc cserépbe. A japánok olyan önjáró robotot prezentáltak, amely cserepes dísznövényeket gyűjt fel a talajról és sorba rak szállítókocsira, de ugyanezt meg tudja csinálni fordítva is: a kocsiról leszedi a növényeket, és szépen sorban szétrakja őket a beprogramozott távolságra.

Láthattuk, hogy a különféle üvegházi rakodó- és manipuláló gépek mind azt szolgálják, hogy a kézi munkát egyre jobban mellőzni lehessen a termelésből. Ez azonban nem csak itt a kiállításon volt. Korábban jártam olyan holland kertészetben, ahol hat hektáron termeltek üvegházban cserepes orchideákat. Az egész üzem teljesen automatizált volt. A termelésben egy kb. 1,8-szor 3 méteres gördíthető asztal volt az egy egység. Ezeket az asztalokat mozgatta, hozta-vitte a számítógép. Az öntözés, tápoldatozás, a fűtés és szellőztetés, a kész növények osztályozása – minden a számítógép által volt irányítva. Egy műveletet végeztek csak fizikai dolgozók – a gép által csoportosított orchideákat rakták zacskóba és fel a szállítókocsikra.

A kiállítást illetően elmondható, hogy a kézzelfogható dolgot esetleg nem is hoz onnan az ember haza, arra biztosan nagyon jó, hogy az egyén világnézete táguljon, megismerje, hol tart napjainkban a fejlődés és inspirációt kapjon a mindennapi munkájához.

Angyal József, AGROCENTRUM, Nyárasd