Amikor hat évvel ezelőtt Kovács Gábor magánvállalkozó belevágott az Európai Unió által is támogatott integrált növénytermesztésbe, még maga sem gondolta volna, hogy milyen göröngyös utat kell bejárnia ahhoz, hogy hozzájusson a szépen csengő támogatási összeghez – vagy inkább annak egy részéhez.
Gazdák a bürokrácia hálójában
Kovács Gábor 31 hektáron gazdálkodik, ennek majdnem felét teszik ki a nagy mezőgazdasági növények, a másik felén zöldségtermesztést folytat. Nehezen állt rá 6 évvel ezelőtt, hogy belépjen a felkínált integrált támogatási rendszerbe, de végül is csak beadta a derekát. Most végre felsóhajt, hogy lassan letelik ez az időszak, és jó néhány társához hasonlóan hallani sem akar egy következő időszakról.
A nádszegi gazda rögtön a kálváriája mesélésének elején leszögezi, hogy nem azzal volt a gond, hogy a növényvédelmi előírásokra vonatkozó szabályokat ne lehetne betartani. Az ellenőrzésekkel és magukkal az ellenőrökkel sem lett volna gond. Leegyszerűsítve a dolgot az jelentett gondot, hogy az a sablon, amit egy általános forma alapján alakítottak ki, nem a valós termelési gyakorlatból indul ki. A vállalkozó szerint egy sor buktatón kellett végigmennie, amiért sem az ellenőröket (akiknek egyébként a munkáját dicséri), sem a dunaszerdahelyi kifizetési ügynökség dolgozóit (akik igyekeztek készségesen segítségére lenne, amiben tudtak) nem hibáztatja, hanem inkább a rendszert, amely mintha szándékosan a hibát kereste volna.
„Például volt egy olyan gondom, hogy a papíron fel kellett tüntetni azt a parcellaszámot, ahol a burgonyát termesztem. Kikötés az integrált növénytermesztésben, hogy ugyanazon a területen négy egymást követő éven nem vethetem a burgonyát. Ha nekem volt egy parcellám, ahol az öntözést tudtam biztosítani, és ez történetesen 7 hektáros volt, az adott parcella egyik sarkába vetettem burgonyát 2,5 hektáron, a következő évben ugyanerre a parcellára vetettem a krumplit, de a parcella teljesen más területére. A pozsonyi hivatalban ez megoldhatatlan problémának tűnt, mert a rendszerükben nem tudták elkönyvelni, miért azonos a parcellaszám két egymást követő évben. Hónapokig kellett magyaráznom, hogy egy parcellára, de nem ugyanarra a helyre ültettem a burgonyát, tehát nem követtem el semmilyen garázdaságot” – magyarázta Kovács Gábor. A zöldségtermesztésért kapott támogatást például 2018 végén leállították, és ezért automatikusan nem kapta meg a 2019-es támogatást sem. Két évbe tellett, míg tisztázta a helyzetet, végül elismerte az illetékes ügynökség a gazda igazát, és idén júniusban megkapta a 2019-es évért járó támogatást, és megkapta már azt a határozatot is, amely szerint elismerték a 2018-as évért járó támogatás kifizetését is.
De ez még nem minden. Azzal, hogy a 2018-as év támogatását leállították, kizárták volna a zöld nafta támogatásból, vagy például a terménybiztosítás 65%-os támogatásának visszaigényléséből is. „Nem értem, hogy nálunk miért állítják le automatikusan a következő év kifizetését is, ha azzal nem volt probléma? Miért kaphatja meg a támogatást például az osztrák gazda automatikusan az év végén, nálunk viszont nem? Ha pedig hiba merül fel, vagy a gazda nem teljesíti az előírásokat, akkor utólag visszafizeti a mulasztása miatti büntetést” – zsörtölődik a gazda, aki a túlzott bürokrácia mellett azt is kifogásolja, hogy ha egy kimutatást bekérnek a hivatalból, amire adnak például 5 napos válaszadási határidőt, előbb a nyomozó bőrébe kell bújnia és ki kell derítenie a telefonszámát annak a személynek, aki foglalkozik az ügyével, mert ez sok esetben nincs feltüntetve a hivatalos papíron. „Tőlünk sokszor azonnal, pár napon belül kérnek be dokumentumokat, kimutatásokat, nem értem, hogy az ügynökségnek egy vizsgálat miért tartott 2 évig?” – teszi hozzá értetlenkedve a gazda.
Felsorolni is sok lenne, mennyi ügyes-bajos intéznivalója és kiadása akadt a támogatás megszerzése miatt a gazdának, ilyen például a kötelező bevizsgálások, amelyek több száz euróba kerülnek, vagy az a műholdas felvétel is a berajzolt parcellákkal. Ezzel saját maga nem boldogult a gazda, ezért a Szlovákiai Agrárkamarához fordult, amely tanácsolta a falugazdász felkeresését. Így jutott el Borovszký Lászlóhoz, a Galántai járás falugazdászához, aki segített az adott terület megrajzolásában. De más téren is segítséget nyújtott a gazdának. „Egy falugazdász nem intézkedhet a gazda nevében, viszont tanácsot tud nyújtani a nehéz helyzetben. Rengeteg papírmunkát kell végeznie a gazdáknak, és sokszor nagyon nehéz kiigazodni a rendeletek sűrűjében. Azért vagyunk, hogy ebben segítő kezet nyújtsunk” – mondja Borovszký László, aki ez év februárjától végzi ezt a feladatkört. „A gyakorlati problémák megoldása mellett számomra óriási segítséget jelentett az az érdekképviselet, amit a Szlovákiai Agrárkamara égisze alatt működő falugazdászok nyújtanak. Ennek is köszönhető, hogy végre hozzájutottam a támogatáshoz, ami jogosan megillet, és pályázhattam más helyütt is annak ellenére is, hogy le voltak állítva a kifizetések, mert segítettek kibogozni és megmagyarázni a felmerült problémákat az új pályázatoknál, amit egy nagyon bürokratikus és nem átgondolt rendszer gördített az utamba” – mondja Kovács Gábor.
(cz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.