Elégtek a savak a fehér szőlőfajtáknál

Felejthető lesz a tavalyi évjárat – így jellemezte a 2018-as évből készült borokat Csudai Róbert, Lekér polgármestere, aki maga is 46 áron gazdálkodik a kéméndi szőlőkben, egyben pedig szakképzett sommelier, számos borbírálaton vesz részt a párkányi régióban. Véleménye szerint idén nem a betegségek, hanem a nagy szárazság és meleg okozta a legnagyobb gondot. „A szőlősgazdák nem tudták hűteni a szőlőt, ezért szeptemberben a nagy hőség hatására már a fürtökben megkezdődött az erjedés, és főleg a fehér fajtáknál nem fejlődtek ideálisan a savak. A vörösboroknál már jobb minőségre számíthatunk” – mondta Csudai Róbert.

Hasonló véleményen van Becse József is, aki mintegy 13 hektár szőlőt művel a muzslai és a bélai szőlőhegyen. A gazda a szőlőt veszélyeztető klasszikus betegségektől – mint a lisztharmat, vagy a peronoszpóra – nem annyira tart, sokkal jobban fél az újaktól. Ilyen például az aranyszínű sárgaság, amely az egész tőkét tönkreteszi, és csak úgy lehet védekezni ellene, hogy ősszel szüret előtt megjelölik a fertőzött tőkéket és kivágják, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

A 2018-as évjárattal kapcsolatosan elmondta, augusztus végétől szeptember 22-ig 30 °C körüli volt a nappali átlaghőmérséklet, ennek következtében a fehérboroknál elégtek a savak. „A fehérboroknál így a minőség a sokéves átlag alatt marad. Ezek a problémák főleg a korai fajtáknál, mint a veltelíni, a szürkebarát vagy a Pinot Noir esetében merültek fel a leginkább. A vörösborok esetében jó átlagos évjáratnak számít a 2018-as év” – mondta a borosgazda. A szüret szokatlanul korán kezdődött, szeptember elsején már szedhették a szőlőt. Hozzátette, tavaly nagyon sok szőlő rajtamaradt a tőkéken, alacsony volt a felvásárlási ár, kevés volt a vásárló, így nehezen lehetett értékesíteni a szőlőt.

Nem ez a helyzet Hetényen a Gólyás borok tulajdonosánál, Szuh Benőnél. Itt a legnagyobb gond a munkaerőhiány, ezért ahol csak tud, modernizál és gépesít. Nagy örömére szívesen dolgozik fia és veje is a szőlészetben, akik a modern gépeket kezelik. Kéretlen „szüretelőkből”, vagyis seregélyből viszont akad elég, meg is gyűlt a gondja velük tavaly, ezért gondolkodik egy újfajta seregélyriasztó vásárlásán, amely ragadozó madarak hangját adja ki, így űzi el a kártevőket. A pincészetnél nagy beruházások vannak folyamatban, új, korszerű tartályokat vásárolt, felújította és teljesen korszerűvé varázsolta a pincéje egy részét, most pedig épp azon dolgozik, hogy a másik felét meghagyja régies, hagyományos stílusúnak, tölgyfahordókkal ékesítve. Új gépeket és új földterületet vásárolt, ahol 9 hektár szőlőt telepít a meglévő 3 hektár mellé. A beruházások megvalósításánál minden lehetséges pályázatot igénybe vesz, még a borok címkéjének megváltoztatásához is nyert támogatást a közelmúltban. Ami pedig az évjáratot illeti, idén csak a szőlő legjavából készített bort, a többit – sokakkal ellentétben – sikerült értékesítenie. A legszebb borát állítása szerint idén a cabernet sauvignonból készítette.

Ipolynyéken Zsigmond Gábor, a Zsigmond pincészet tagja nem panaszkodik sem a fehérborok, sem a vörösborok minőségére. A mintegy 65 hektáron termesztett családi szőlészetben inkább a vadak és a seregélyek okoznak károkat. A szőlő legismertebb betegségeit is kordában tudták tartani, de tudja, regionális szinten nagy károkat okozott a szőlőkben a nagy meleg.

„Annyira jónak mutatkozik az idei év, hogy el sem hiszem, hogy ilyen is marad” – mondta Simonka István, a BASF témaszakértője még tavaly júniusban. Aggodalma sajnos beigazolódott. Mint mondta, Szlovákiában tavaly nem a betegségek, hanem a nagy meleg és a rendkívül alacsony értékesítési árak okoztak gondot, amelyek sokszor alig érték el a 20 centet a szőlő kilójáért. „A vegetáció nagyon hamar elkezdődött, a betegségek csak régiónként okoztak nagyobb károkat, főként ott ahol nagyobb esőzések is voltak. A szüret közeledtével a nagy meleg miatt a fehér fajtáknál elégtek a savak, a borok ezért fáradékonyabbak. A vörösborokra viszont nem lehet panasz, ezért azt merem állítani, hogy országos szinten mindent összevetve egy átlagos évnek lehet mondani a tavalyit. Regionális szinten viszont valóban adódhatnak nagyobb eltérések a minőséget illetően” – foglalta össze a szakember.

Czigler Mónika