Csoda, hogy kibírták az idei évet a növények

Egy újabb, specifikus évet tudhatunk magunk mögött, amely nem igazán felelt meg a gazdák termelési igényeinek. Könnyű felidézni a tavaszi hónapokat, amelyek inkább voltak téliesek a maguk alacsony hőmérsékleteivel, és sok esetben elérték akár a fagypont alatti értékeket is. Ez nem igazán kedvező feltételnek számít a meleget igénylő növényeknek, mint például a kukorica, vagy a napraforgó esetében sem.

Eme jelenségnek köszönhetően az említett növények teljesen leálltak május elején a növekedésben, és ez akár 2-3 hét visszamaradást is jelentett a kukorica esetében. Már ez önmagában nem kedvező tényező, de a természet még „rátett egy lapáttal”. A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodtak. Ráadásul a növekedésben leállt növények nem voltak képesek „ellenállni” eme alattomos kártevőnek, más szóval a drótféreg gyorsabban táplálkozott, mint ahogy a kukorica nőtt! Óriási károkat okozott nemcsak a kukoricaföldeken, de a napraforgóban is, ami további utóvetéseket igényelt, vagyis tovább növelte a költségeket.

A májusi, igazán kiadós eső viszont meghozta a gyümölcsét. A visszamaradott növényzet elindult, látszólag behozta az elmaradást. A kevésbé meleg időjárás viszont kedvezett az őszi repce fejlődésének és a májusi eső kimondottan életre keltette a repceállományok tömegét. Egy dolog viszont már márciusban, áprilisban látható volt, a kevés csapadék rányomta bélyegét a repcék nagy részére, méghozzá a kevésbé kifejlődött oldalhajtások kialakulásában.

A csapadékhiány és a hozzájáruló óriási hőségek még inkább megmutatkoztak júniusban és júliusban, úgy a repce, mint a kukorica növényzetén. Az őszi repce termései nagyon sok esetben csalódást okoztak, mert vagy kényszerérési folyamat indult be és egyszerűen besültek a szemek, vagy hozzájárult még az alacsony olajtartalom is, amely negatívan hatott az árpolitika terén. A kukorica növényzete szintén nehezen viselte eme hónapok viszontagságait, mely végül meg is mutatkozott a termésekben. Általánosan azt mondhatjuk, hogy nem értünk el rekordterméseket az idei évben, de ha figyelembe vesszük a természet „furfangos, extrémen változó” körülményeit, még így is azt mondhatjuk – és most jó pár gazdálkodó barátom gondolatát említeném – csoda, hogy kibírták az idei évet a növények.

Ehhez a „csodához” a Limagrain cég is próbál oly módon hozzájárulni, hogy igyekszik minőséges, megbízható és extrém időjárási feltételeket „túlélő” vetőmagokat felajánlani a gazdáknak. Egy igazán jó hibrid nem okoz csalódást a termésben, tud alkalmazkodni, ellenállóképes a betegségekkel szemben. A 2019-es esztendő számtalan esetben bebizonyította, hogy nem hiábavaló a Limagrain kutatómunkája. Hisz lépést kell tartani a természet változó adottságaival és a termelők elképzeléseivel.

(-er)