Az állatokkal etetik fel a sörárpát

Kovács Imre mérnök, a tornai szövetkezet elnöke lapunknak elmondta, hogy már több éve foglalkoznak a sörárpa termesztésével, tavaly mintegy 200 hektáron vetettek árpát, viszont a termény jelentős része „megsült”, így nem tudták csak takarmányként értékesíteni azt. A szövetkezet szerencséje, hogy még foglalkoznak állattenyésztéssel, így a sörgyártásra szánt, de minőségileg kifogásolható terményt itt fel tudják etetni az állatokkal.

A sörárpa iránt egyre nő a kereslet, ennek ellenére csökken annak termőterülete Szlovákiában. Nem véletlen, hiszen a tavaszi árpa tenyészideje nagyon rövid, szinte csak fele annyi, mint az őszi veteményeké, ezalatt kell kihozni ebből a legjobbat. A minőségi mutatókra pedig nagy hangsúlyt fektetnek a malátagyártók. A változékony időjárás viszont manapság nem kegyes a gazdákhoz, sokszor hiába minden igyekezet és profizmus, nem sikerül a kívánt minőséget elérni. Ilyenkor marad az ipari felhasználás, illetve állattenyésztés, ez utóbbinál viszont az a gond, hogy jóval alacsonyabb áron vásárolják fel, és az állattenyésztés sincs jó helyzetben Szlovákiában.

A Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének alelnöke, Tomáš Ševčík elmondta, jók voltak a sörárpa mennyiségi mutatói, viszont óriási gondok voltak a minőséggel. A megtermelt mennyiség csupán 35%-a felelt meg a malátagyártók elvárásainak. Hozzátette, minden lehetséges módon igyekeznek segíteni a gazdákat abban, hogy sikeresek legyenek a sörárpa termesztésében, ezt szolgálják a szakmai összejövetelek, konferenciák, mezőnapok, amelyeket a vetőmaggyártó cégekkel közösen is szerveznek. A malátagyártók ugyanis bizonyos fajtákat preferálnak, amelyek összetétele megfelel a gyártási folyamatuknak, és jó minőségű maláta készül belőle, ezeket tanácsolják vetni a gazdáknak. Természetesen zajlanak új fajtákkal is kísérletek, az újdonságokról mindig informálják a gazdákat. Manapság keresik a plasztikus fajtákat, amelyek jól igazodnak a körülményekhez, és eleget tesznek a minőségi követelményeknek is. „Kísérleteket végzünk a tavaszi árpa őszi vetésével is, erre főleg a déli járásokban van szükség, hogy a gazdák sikeresebben vegyék az akadályokat. Érezhető, hogy a sörárpa termesztése egyre inkább az északi vidékekre tolódik, azonban mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten annak termesztését egész Szlovákia területén meg tudjuk tartani” – mondta lapunknak Tomáš Ševčík.

A sörárpa termesztésére vonatkozóan a malátagyártó cégek folyamatos kampányt folytatnak, a sör-és malátagyártók szövetsége pedig igyekszik nyomást gyakorolni az illetékes minisztériumra, hogy támogassa az ágazatot, hiszen ez a növény nálunk már-már a „speciális növénytermesztés” kategóriájába tartozik.

A sörárpa népszerűsítésére szükség is van, hiszen Szlovákia Európa hatodik legnagyobb exportőre malátából, és 12. világviszonylatban. Tavaly a malátagyártók 290 000 tonna malátát gyártottak, amelynek 82 százaléka került exportra, a fennmaradó rész pedig kielégítette a hazai piacot. Sörárpából viszont keveset termelnek nálunk, majd 100 000 tonnát importálnak évente Csehországból és Magyarországról, de már az sem ritkaság, hogy Franciaországból hozzák be a sörárpát. „A behozatal növeli a költségeinket, és ez mélyíti a konkurenciaképességet a többi ország malátagyártóival szemben. A gyártást tehát Szlovákiában effektívebbé kell tenni, és a legkifizetődőbb, ha itthon termeljük meg a malátához szükséges nagyon fontos sörárpát” – tette hozzá Tomáš Ševčík.

(czm)