A mag, amely jó földbe hullik…

A talaj előkészítése több lépésből állhat. Ilyen a keverés, lazítás, forgatás, a porhanyítás, tömörítés és felszínalakítás. A modern mezőgazdasági gépeknek, illetve gépkombinációknak köszönhetően több műveletet is el lehet végezni egy menetben. 
A búza, árpa, illetve a repce betakarítását követően jön a sekély talajművelés, a tarlóhántás, amely célja a tarló bezúzása. Ezt követi a mélyebb alapművelés, majd annak elmunkálása és a magágykészítés. A vetés utáni elmunkálás a talaj visszatömörítése miatt fontos, hogy a talaj védve legyen. 

A talaj átforgatásának előnyei
A talaj átforgatásával kicserélődnek a talajrétegek, a növényi maradványok alulra kerülnek, de jelentősen hozzájárul ez a mód a gyomok irtásához is. Az elszegényedett károsodott réteg is alulra kerül, így a talaj szerkezete javul. Felülre kerülnek a tápanyagok, amelyek a vízzel bemosódnak az alsóbb rétegekbe. A forgatásnak a talajjavítás szempontjából is fontos szerepe van. 
A nedves talajok átforgatására ajánlott a réselt kormánylemezű eke. Jelentősége abban van, hogy a réselt lemezeknek köszönhetően kisebb a talajsúrlódás, ennek köszönhetően pedig csökken az üzemanyag-fogyasztás. Megkülönböztetünk sekélyszántást (16 cm-ig), középszántást (20 cm-ig), mélyítő szántást (40 cm-ig), de a talaj átforgatható akár 50–60 cm mélységig is. A szántás akkor jó, ha nem maradnak szántatlan talajsávok, tökéletesen beforgatja az eke a felső réteget, az egyes fordulóknál nem látszik a különbség. A szántás minőségét természetesen nemcsak maga a munkaeszköz befolyásolja, fontos az eke jó beállítása is, de nagy szerepet játszik a szántási kép kialakításában talaj szerkezete és nedvességtartalma is. 

Forgatás kontralazítás
A környezetvédelmi elvek viszont cáfolják, hogy szükség lenne évenkénti talajforgatásra, mert egyrészt nem olyan gyors a talajban az ásványi anyagok mozgása, másrészt pedig a forgatást követő eldolgozási műveletek miatt is romlik a talajszerkezet, csökken a szervesanyag-tartalom, a nedvességtartalom, eltömörítődhet a talaj…
Van talajforgatás nélküli talajlazítási lehetőség, ez főleg a szikes, kavicsos, sós talajokon alkalmazható, ahol nehezebb lenne átforgatni a talajt, és az nem is hozná meg a kívánt eredményt. A könnyűkultivátorokkal 15-cm-ig, a nehézkultivátorokkal akár 40 cm mélységig is meglazítható a talaj átforgatás nélkül. Előnye, hogy kevésbé szárad ki a talaj, kevésbé romlik a talajszerkezet, energiatakarékos. Viszont kevésbé alkalmas a mélyen gyökerező gyomok eltávolítására, nem keverik be úgy a talajba a tarlómaradványt, illetve a trágyát, mint a forgatásos művelésnél. A felső réteg tökéletes beforgatásának a kártevők és kórokozók elleni védelemben is nagy szerepe van.

Hogyan készül a jó magágy?
A talajlazítást, forgatást követi a talaj eldolgozása a vetés előtt. A kelés sikere nagyban függ attól, hogy milyen „ágyba” kerül a vetőmag. A mag olyan talajban érzi jól magát, amely nem poros, nem gyomos, nem tömör vagy ülepedett, hanem megfelelően morzsalékos. A jó magágy azonban nem csak a csírázóképességre van hatással. A megfelelően porhanyósított talaj növeli például a gyomirtók hatékonyságát is. A túl rögös talajon ugyanis előfordulhat, hogy a rögök szétesését követően a gyomirtó hatása csökken, hiszen megbomlik a vegyszer által kialakított filmréteg. 
A modern gépkombinációknak köszönhetően ma már egy menetben történhet a magágy előkészítése és a vetés is. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a vetőmagnak megfelelő minőségű magágyat készítsünk elő. A különböző vetőmagoknak ugyanis más-más az igénye. A kalászosok a diónyi nagyságú rögökben is jól érzik magukat, míg a lucerna, a bíborhere nagyon egyenletesen elmunkált, aprómorzsás talajt kedveli. A repcét morzsás, kellően tömörített talajba vethetjük. A vetés után pedig már csak a talaj megfelelő visszatömörítésére kell ügyelni. 
(cz)