A cékla betegségei ellen vegyszerek nélkül

A téli időszak friss zöldsége, C-vitamin-tartalma magas, de megtalálható benne a B1- és a P-vitamin is. Az ásványi sók közül a kalcium és a foszfor jelentős, de vasat is tartalmaz. Cukortartalma sem hanyagolható el, végeredményben ma is sokan gyógyhatása miatt fogyasztják. Ezért inkább vegyszerek nélkül próbálják megtermelni. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani cikkünkkel melyben a betegségeit vesszük számba.

Először is a baktériumos betegsége, az agrobaktérium melynek gazdanövényköre igen széles. A cékla agrobaktériumos gyökérgolyvája a gyökéren kisebb-nagyobb daganatokat idéz elő. Ezek kezdetben szürkésfehér színűek, lágy állományúak, sima felületűek. Később sötét színűvé válnak, elfásodnak, felületük mélyen barázdálódik. A növények fejlődésükben visszamaradnak. A baktérium sebparazita, a talajból fertőz, ahol a széteső golyvákban 2 évig is életképes marad. A fertőzés elkerülése érdekében 2-3 éves vetésforgót szükséges tartani, illetve már kelés utánitól Chitopron5%-kal kell beöntözni.

Átlagban sokkal több gondot okoznak a gombás betegségek, mint például a cékla peronoszpóra szekunder tünetei, amelyek csak foltszerűen alakulnak ki. A levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak. A cékla peronoszpóra hűvös (15 oC alatti), csapadékos tavasszal veszélyeztető betegség. Két tünettípusa van. A primer tünetekre jellemző, hogy a levelek söprűsödnek, sárgulnak, megvastagodnak, fodrosodnak. Fonákjukat lilásbarna bevonat (sporangiumtartó gyep) borítja. E tünetek a cékladugványokon, ritkábban a csíranövényeken láthatók. A szekunder tünetek csak foltszerűen alakulnak ki. Ilyenkor a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” (sporangiumtartó gyep) mutatkoznak. A legfontosabb fertőzési forrás a cékladugvány, amelynek feji részében és rügyeiben micélium formában telel át a kórokozó. A beteg rügyekből fertőzött levelek fejlődnek, amelyeken dús sporangiumtartó gyep képződik. A sporangiumok a beteg dugványok leveleiről az egyéves, étkezésre termesztett növények leveleire kerülnek, ahol kialakulnak a szekunder tünetek. A fertőzési veszély kora tavasszal jelentős, mert a sporangiumok fertőzési optimuma 8 oC, fejlődése 15 oC alatt lelassul, 20 oC felett pedig leáll. A fertőzés megelőzése céljából a növénymaradványokat mélyen forgassuk be a talajba, illetve kezeljük Trifender (Fielder) készítménnyel!

Az egyéves, fogyasztásra szánt, termesztett céklát a maghozó cékla, cukor- és takarmányrépa-tábláktól távol telepítsük el. Csapadékos, hűvös tavaszon kelés után legalább kétszer, 10 napos időközzel permetezzünk! Többnyire ilyenkor a céklalisztharmat jelenik meg, ellene megelőzésként amazoN készítményt használjunk, legjobb 10-14 naponként ismételni a kezelést. Tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat. Jelenlétére a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat (micélium) utal. A bevonatban később megjelennek a sárgásbarna, majd fekete termőtestek (kleisztotéciumok). Legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó micéliummal és kleisztotéciummal telel át.

A fertőzést a micéliumon fejlődő ivartalan (konídiumok) és a kleisztotéciumból kiszabaduló ivaros (aszkospórák) szaporítóképletek indítják meg. Száraz nyarakon a betegség teljes lombszáradást okozhat, bár a konídiumok csírázásához és terjedéséhez meleg, párás időjárás szükséges.

A betegség elleni megelőző védekezésnél rendkívül fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, illetve fontos lekezelni Trifender (Fielder) készítménnyel és beszántással. A tünetek megjelenésekor azonnal kezdjük meg a permetezést bármelyik készítménnyel: Folicit, PowerOf-K, amazoN, amit szükség szerint ismételjünk.

A cékla gyökérfekélyét is okozó cékla pleospórás betegsége a növény különböző fejlődési állapotaiban észlelhető. Savanyú, kötött, cserepes talajon, sűrű állományú növényeken gyökérfekély, illetve csíranövény-pusztulás következik be. A csíranövény gyökérnyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek, a céklavetés sorai hiányosak. A leveleken 15-20 mm-es, a maghozók szárán kisebb, zonális, szürkésbarna foltok, ezekben apró pontok, a gomba termőtestei (piknídiumok) láthatók. A gyökértesten sötétszürke foltok keletkeznek, alattuk a szövet korhad. Legfontosabb fertőzési forrás a céklagomoly (vetőmag), amelyen a piknídiumok találhatók, valamint a cékladugvány, amelyen piknídiummal és micéliummal is áttelel. Fertőzött növénymaradványokon a gomba csak néhány hónapig képes fennmaradni. Megelőzésként mindenképpen csávázzunk Chitopron készítménnyel, vetés előtt a magot forgassuk bele a sörrel hígított Chitoporonba és Trifenderbe!

Tegyük lehetővé a növények optimális fejlődését. Ne vessünk túl korán. Agrotechnikai műveletekkel biztosítsuk a laza, szellős talajt. A tünetek megjelenésekor védekezzünk Chitopron5% és CuproTonic szerekkel.

A cékla cerkospórás levélfoltossága, tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül. A cékla egyik leggyakoribb betegsége a cékla cerkospórás levélfoltossága (levélragya), amely a vegetáció végére a levelek leszárításával jelentős terméscsökkenést okoz. A levél színén és fonákján szürke bevonat található, amely apró, csomókban elhelyezkedő konídiumtartókból áll. Erősebb fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és az egész levél elszárad. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre. Fertőzési források a növényi maradványokon áttelelő konídiumok és sztrómák, amelyek még kedvezőtlen körülmények között is 8-16 hónapig életben maradhatnak. A konídiumok széllel vagy esőcseppekkel a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyílásokon át a levélbe jut. Védekezésként a növényi maradványokat kezeljük Trifender (Fielder) készítménnyel, és sekélyen forgassuk alá. Ha nem rezisztens fajtát termesztünk, mindenképpen tartsuk be a 3-4 éves vetésforgót, ezt csökkenteni csak természetes úton tudjuk Trifender (Fielder), amazoN kezelésel.

Az étkezésre termesztett céklát 4-5 leveles kortól, a maghozót a dugványok kihajtása után kezdjük el permetezni amazoN készítménnyel, és 10 naponként legalább 4-5 alkalommal ismételjük meg a kezelést. Erős fertőzési nyomásnál gyógyításra a PlanTonic készítményt használjuk ismételten.

A cékla szklerotíniás rothadása csapadékos években jobban fertőz. A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek egyre nagyobbodnak, rajtuk előbb laza, majd dús, vattaszerű, hófehér micélium fejlődik. Később izzadmánycseppek kíséretében hosszúkás, fekete szkleróciumok képződnek. A tünetek már a szántóföldön megjelenhetnek, de ha a termés a felszedés során keletkezett sebekből fertőződik meg, akkor tünetmentesen kerül a tárolóba, ahol végül pépesen, de nem bűzösen rothad. A betegség csapadékos években okozhat gondot, amikor a szántóföldön a kórokozó gazdanövényei (pl. gyökérzöldségek) a cékla előveteményei. Védekezésként, illetve megelőzésként 4-5 éves vetésforgót tartsunk, illetve a növényi maradványokat kezeljük Trifender (Fielder) készítménnyel és forgassuk alá.

Kártevők ellen érdemes már a vetés alá tenni SoilTonik G készítményt, ezt beöntözéssel SoilTonic E-vel kell kezelni havonta egy alkalommal.

(Az írás szponzorált promóciót tartalmaz.)

www.biotomal.sk