A vetés időzítése az őszi gabonafélék védelmében

A növényvédő szerek és a növekedésszabályozó készítmények őszi alkalmazása jelentős költségterheket jelent a termelőknek, de a termesztési-környezeti feltételek alakulása az utóbbi időszakban felerősítette a károkozók korai terjedésének kedvező feltéte-leit. Ezek elsősorban a túl korai vetésekből kikelt állományokon találnak megfelelő táptalajra a fejlődéshez, és ezáltal a különböző betegségek terjedéséhez is. Emiatt a kár- és kórokozók elleni őszi védekezés az őszi gabonafélékben az állomány erő- és egészségi állapotának megvédése érdekében szükségessé válhat, azonban mindig a termelőnek kell eldöntenie, hogy a beavatkozástól milyen eredményt vár, hiszen a vegyszeres kezelés egyik nagy bizonytalansági tényezője, hogy a ilyenkor még nem lehet egyértelműen megállapítani a kikelt állomány terméspotenciálját, így megtörténhet, hogy egy rosszul megalapozott gyenge vetést hiába kezelnek megfelelően az őszi károkozók ellen, a jelentős költségtöbblet nem hozza meg a várt eredményt.

A növénytermesztési kutatóintézet szakemberei szerint a megfelelő terméshozamok megalapozásának egyik legfontosabb eleme a fémzárolt minőségi vetőmag vetése. Az utóbbi évtizedben a hazai mezőgazdasági termelők kedvezőtlen anyagi helyzetének következtében viszont eléggé elterjedt a saját termésű vetőmagok újravetése, amely az elmúlt években komoly gondokat okozott az ősziek állományvédelmében, hiszen a nem megfelelően csávázott vetőmag számtalan betegség átvivője lehet, s ilyen esetekben a csávázószereken és a csávázás folyamatán megtakarított költségek a későbbiekben visszaütnek. A megfelelően csávázott vetőmag főleg a kukorica után, a túl későn vagy a minimalizációs talajművelési technológiával gabonafélék után vetett gabonafélékben jut fontos szerephez, mivel elsősorban a gombás fertőzések kialakulásának kockázatát csökkenti jelentős mértékben.

Az őszi gabonafélék gyomokkal szembeni konkurenciaképessége jó, ennek azonban alapvető követelménye, hogy megfelelően megalapozott állományban optimális egyedszámban keljenek ki a növények. Ilyen esetben az állomány szabályozása és védelme sokkal könnyebb, s a legszükségesebb növényvédelmi eljárások alkalmazásával megoldható. Gyakran megtörténik azonban, hogy nem jól megalapozott gyéren kikelt, vagy esetenként túl korán elvetett és megnyúlt gyenge állományban kell hatékony növényvédelmi feladatokat megoldani az állomány megfelelő áttelelése érdekében. A vetés ideje szempontjából az utóbbi évek tapasztalatai alapján a túl korai vetésekben jóval nagyobb a kockázata a kár- és kórokozók túlságos elszaporodásának, elsősorban a frittlegyek lárváinak és a különböző vírushordordozó szívogató tetveknek az elterjedése, valamint a különböző gombás és baktériumos fertőzések megjelenése miatt. A későbbi, de még agrotechnikai határidőben elvégzett vetésekkel jelentős mértékben csökkenthető esetenként kivédhető az őszi növényvédelmi kezelések szükségessége. Az őszi árpa esetében a gyomirtó- és gombaölőszeres kezelésnek valamint a növekedésszabályozó készítmény alkalmazásának viszont egyértelműen kedvező hatásait jegyezték fel, a többi őszi gabonafélében elsősorban a nagy széltippan elleni védekezés elvégzése ajánlott. Erre a célra a hazai növénytermesztési kutatóintézet szakemberei szerint elsősorban a chlortoluron és isoproturon alapú készítmények (Dicuran 80 WP, Lentipur 500 FW, Arelon) alkalmasak, amelyek a kamillafélék ellen is hatnak. Ha a nagy széltippan mellett a ragadós galaj, a veronikafélék és a mezei árvácska is előfordul, ellenük a Stomp 400 SC bevetése ajánlott. A nagy széltippan elleni célzott kezelés szempontjából az őszi postemergens kezelés is megfelelő eredményt ad, mivel így korai növekedési fázisukban hatunk a gyomok ellen, s elegendő a minimális adagok alkalmazása. Hátránya, hogy a postemergens őszi kezelést csak a gabona 3 leveles fejlettségi szintje után lehet elvégezni, s ilyenkor az időjárás gyakran már nem megfelelő. Erre a kezelésre szintén isoproturon és chlortoluron alapú vagy több hatóanyagot is tartalmazó szerek alkalmasak (pl. Quartz Super, Cougar, Dicuran Forte, Afinity WG, Chisel, Husar stb.).

A ragadós galaj, a mezei aszat vagy a kamillafélék elleni őszi postemergens kezelés gyakorlati és gazdaságossági szempontból sem célszerű, ez inkább a tavaszi időszakban végezhető el hatékonyan. A szakemberek megfigyelései alapján az őszi gabonafélék hozamaira nem a gyomirtószeres kezelések elvégzésének időpontja (ősszel vagy tavasszal), hanem elsősorban a megfelelően megalapozott növényállomány állapota, a gyomfelvételezés alapján történő megfelelő hatóanyagú készítmény kiválasztása volt döntő befolyással. A kezelés időpontjával ellentétben sokkal jelentősebb volt a vetés elvégzésének időpontja, amely az agrotechnikai határidők végére időzített vetések esetén adta a legkedvezőbb eredményt. Ez mind a növényvédelmi kezelések szempontjából kevesebb beavatkozást, mind pedig a terméshozamban kedvezőbb eredményeket hozott. A korai vetésekben kedvező hatással volt az állomány áttelelésére a növekedésszabályozók alkalmazása, főleg ha a túlnövés veszélye fenyegeti az állományt. Növekedésszabályozó alkalmazásával, amely a gyökérrendszer fejlődésére hat kedvezően, akár 10 %-kal növelhető az állomány áttelelési képessége. Az őszi árpa esetében érdemes triazol alapú készítményekkel megelőző gombaölőszeres kezelést alkalmazni a lisztharmat és a gabonarozsda ellen. A károkozók koncentráltabb támadásának veszélye esetén, főleg ha meleg és hosszan tart az ősz, a Topsin M 70 WP bevetése ajánlott. A vírushordozó rovarok támadása ellen rovarölőszerekkel (Nurelle D, Decis, Karate) védekezhetünk a növény első levelű fázisától. (sz)