A támogatás elkülönül a termeléstől

Az OECD elemzése alapján a Közös Agrárpolitka (KAP) reformjának alkalmazásából levont következtések eredetileg az unió régi 15 tagállamára vonatkoztak (lásd fentebb), mivel még a 2003-as esztendő adataiból indultak ki. Az Európai Bizottság elemzése és a dán agrárgazdasági kutatóintézet felmérése azonban már az unió 10 új tagállamára vonatkozó hatásokat is felmérte, így ezek alapján megállapítható, hogy a Közös Agrárpolitika reformja az új tagországokban ugyan mérsékeltebb formában hoz változásokat, de nem változtatja meg a reform nyomán az egész közösségben várható folyamatokat.

ĺgy például az eddigi előrejelzések alapján várható a gabonatermelés és a marhahústermelés növekedése, noha kisebb mértékben, mint az Agenda 2000 alkalmazása esetén. A dán elemzők adatai alapján mind a régi, mind pedig az új tagországokban hasonló folyamatok várhatók az egyes termékpályákon, mint ahogyan azt a programok előre jelezték.

A KAP reformja és az Agenda 2000 alkalmazásának következményeit összevetve az új és a régi tagországokban is várható az agrárgazdaságok jövedelmezőségének javulása. A régi 15 tagország agrárágazatainak feltételezett 4 milliárd eurós vesztesége a reform végrehajtása, főleg a kifizetések termékektől való elkülönítése nyomán, az elképzelések szerint 1,3 milliárdos nyereséget eredményezhet.

Az EB elemzése szerint a kibővített taglétszámú közösségben a növénytermesztés területén az olajnövények, a lágy búza és az árpa termelésének növekedése várható, amelyeknél javulnak a piaci feltételek. Az új tagállamok belépésével a tervezettnél némileg kisebb mértékben növekszik majd a marhahús termelése, ugyanakkor a támogatások elkülönítése a termeléstől javítja majd az egyes termelések gazdasági hatékonyságát.

Az elemzések szerint az unió bővítése nyomán az EU-10-ek fogyasztóinak jövedelme növekedni fog. A régi és az új tagországok közötti jövedelem-kiegyenlítődés a közös piacok előnyeire és a kereskedelem bővölésére épül. Az új tagországok agrárbevételei a 2002-es eredményekhez viszonyítva 2010-ig mintegy 35 százalékkal növekednek majd, míg 2010 után a régi tagországok bevételei is nagyobb arányban növekednek majd, mint ha a KAP reformja nem valósult volna meg. (sz)