A szőlő hatékonyabb védelme

A növényvédelmi helyzetkép a tulajdonjogi változások, a megdrágult permetszerek és a növényvédelmi technológiai fegyelem fellazulása miatt az utóbbi években tovább romlott. S nem csupán a kistermelőknél következett be minőségi romlás, hanem a nagyüzemeknél is. A leggyakoribb hibákat a következőképpen csoportosíthatjuk:

A vegyszerek helytelen megválasztása

Örvendetes, hogy teljesen rosszul megválasztott permetszerek használatával már csak elvétve találkozunk. Gyakori hiba viszont, hogy a termelők nem a leghatékonyabb készítményt választják az adott kórokozóra, kártevőre. Gyakori hiba az is, hogy a lisztharmat ellen például csak Fundazollal permeteznek, noha évek óta bizonyított, hogy e vegyszer használata már nem nyújt kielégítő védelmet.

A permetlevek töménysége

Vannak termelők, akik legtöbbször bizalmatlanságból, egyéni elgondolásból, vagy a hosszabb ideig tartó hatás reményében önkényesen 30–100 %-kal növelik a permetlé töménységét. Ez ugyan nem okozza a készítmény hatástalanságát, viszont perzselést eredményezhet, nem beszélve az élelmezés-egészségügyi veszélyekről. Ne feledjük: kizárólag a használati utasításban megadott töménységgel permetezzünk! Ezt emelni csak akkor kell, ha pl. háti motoros permetezőgépek használatával, finomabb cseppképzéssel a szokásosnál kevesebb permetlevet használunk. Egy példa: ha a normál háti gépes permetezéshez viszonyítva a motoros permetezőgéppel 50%-kal kevesebb permetlevet használunk, akkor a permetlé töménységét kétszeresre kell növelni. Újabban a vegyszeradagok 1 hektárra (vagy 0,1 ha, azaz 10 árra) vannak megadva. Ha pl. a peronoszpóra ellen Ridomil Gold Plus 42,5 WP 4 kg/ha-t kell permetezni, akkor ezt 400 liter vízben háti permetezővel vagy motoros permetezővel 200 liter vízben juttatjuk ki. A baj akkor történik, ha a motoros permetezővel 1 hektárra 100 liter permetlét szórunk ki, amiben csak 2 kg permetanyag van feloldva.

A permetezések időpontja, ismétlése

Tapasztalataim alapján a háztáji szőlőt a gazdák nem akkor permetezik, amikor egy-egy betegség kialakuló fertőzésveszélye ezt indokolná, hanem amikor a termelőnek ideje van. Vannak azonban olyan szélsőséges esetek is, amikor peronoszpóra- vagy lisztharmatjárvány ellenére csupán 3–4 alkalommal permeteznek, vagy ellenkezőleg amikor mechanikusan minden héten, noha a fertőzöttségi helyzet ezt nem indokolja. Alaptétel: csapadékos, hűvös időszakban, főként a szőlő fő növekedési időszakában, május közepétől, július közepéig a peronoszpóra ellen 7–10 naponként permetezzünk, kevésbé csapadékos periódusokban 12–14 naponként. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szárazabb időszakokban (mint az eddigi időjárás is volt), a szőlőt egyáltalán nem permetezik, noha ezt az ilyenkor nagymértékben fokozódó lisztharmatveszély és az atkakárosodás veszélye megköveteli. A tartósan száraz, meleg periódusokban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a tőkéket, de ilyenkor elsősorban a lisztharmat elleni szerek használata ajánlott. A betegségek elleni védekezést május első napjaiban kezdjük és augusztus közepéig folyamatosan végezzük. Járványos években általában 8–10 permetezéssel védhető meg biztonságosan a szőlő.

A termelők rendkívül alábecsülik a szőlőmolyok károsítását, pedig hatékony védekezés nélkül szinte lehetetlen megelőzni a szürkepenészes fürtrothadást.

A permetezések gondossága

A felsorolt hibák már önmagukban is rontják a szőlő növényvédelmének hatékonyságát. Ennek ellenére a permetezések gondosságának jelentőségére is szeretnénk figyelmeztetni. A tapasztalatok alapján ugyanis arra a következtetésre jutottunk, hogy a termelők éppen ennek tulajdonítják a legkisebb figyelmet. Pedig kísérletek is igazolják, hogy az egyik legfontosabb követelmény a permetezések gondos elvégzése. E munkát minden alkalommal úgy kell végrehajtani, hogy a permetlé egyenletesen borítsa a levelek színét és fonákját, továbbá a hajtás és a fürtök felületét. Arra kell törekedni, hogy a tőkék belsejébe is bejusson a permet, mert a leggyakrabban innen indul a fertőzés.

A hanyag permetezések következményeit járványok idején még a gyakori permetezések sem ellensúlyozzák. A bajok láttán számos gazdálkodó helytelenül azt gondolja, hogy a ma kapható gombaölő szerekben lehet a hiba, mert a hetenkénti permetezések ellenére június végére, július elejére már súlyos kárt szenvedtek a szőlőtőkék. Meggyőződésünk, hogy többletköltségek nélkül, csupán a permetezések fokozottabb, gondosabb végrehajtásával rendkívüli mértékben növekedne a szőlő növényvédelmének eredményessége. Az eredményt fokozná, ha megfelelő térállással, metszéssel, zöldmunkával stb. csökkentenék a szőlők, illetve a tőkék lombozatának zsúfoltságát, s így az állomány jobban szellőzne.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó