A kertészetben hasznosítható mikroorganizmusok

Az egyik ilyen hasznos baktériummal, a bacillus thuringiensis-szel már az 1950-es években Magyarországon is dolgoztak (Husz, Klement). A baktériumot Klement izolálta és határozta meg. Jó eredményt ért el vele a bagolylepke hernyók ellen, de hátrány volt, hogy élő baktériummal dolgozott. A baktériumnak ugyanis meghatározott környezeti feltételei vannak és azt nem minden esetben lehetett biztosítani. Manapság már izolálták a baktérium toxinját és a forgalomban lévő szerek már a toxint tartalmazzák.

Bagolylepke, almamoly és krumplibogár ellen

A bacillus thuringiensis legnagyobb mértékben az USA-ban terjedt el, és elsősorban a gyapot bagolylepke ellen alkalmazzák. A Novodor nevű készítmény a burgonyabogár ellen hatásos. Franciaországban az almamoly ellen is alkalmaztak jó eredménnyel a bacillus thuringiensis szereket. Érdekes, hogy a permetezett almák a laboratóriumban csak 40-50%-os eredményt adtak. Ez magyarázható azzal, hogy az újonnan kikelt lárvák nem maradnak a héjon, hanem egyből beeszik magukat az alma belsejébe, és ott a méreg nem hatott.

Nagyon sok vizsgálatot végeztek a kutatók a bacillus subtilis-szel. A baktérium FZBA törzsével megvédték a paradicsomot a fitoftórával szemben. Talajnélküli paradicsom- és uborkatermesztésnél egy B. subtilis kezelés megvédi a növényeket a gyökérkárosító pythium és phythophthora ellen, de még a fusarium ellen is. Talajba keverve meggátolja a talajfertőző kórokozók terjedését és egyben növényerősítő hatást is kifejt. Ezt a karfiolnál, salátánál, reteknél, borsónál, uborkánál, szamócánál és a málnánál is igazolták. A szegfű esetében nemcsak növényvédő hatást tanúsított, hanem még a dugványok gyökeresedését is segítette. Laboratóriumi vizsgálatok során erős gátló hatást mutatott a botrytis cinerea és a penicillium digitatum ellen. A szőlő fásrészét károsító eutypa gomba fejlődését nemcsak a B. subtilis, hanem az erwinia herbicola is gátolja.

A pseudomonas izolátumok hatása

A búza csávázása pseudomonas baktériummal csökkenti a talajkórokozók fertőzését. A kezelés hatására még a terméseredmény is l5-20%-kal nőtt. Japánban a hagymafélék kezelése pseudomonas gladioli tartalmú szerrel erős védelmet nyújtott a fusariummal szemben. A pseudomonas fluorescens izolátumot a gombatermesztésben alkalmazzák mind nagyobb területen.

Angliában közel 400 baktérium izolátumot vizsgáltak a cukorrépa gyökérfekélye ellen, 25 izolátum még a szabadföldi kísérletekben is eredményes volt. A pseudomonas Ze 2 izolátuma 85%-ban csökkentette a gyümölcsfák phythophthora cactorum és 88%-ban az őszibarack monília fertőzöttségét. A pseudomonas fluorescens pf-1-es törzse talajkezeléssel és csávázással is kiváló eredményt adott a szőlő, a citrusfélék és a burgonya fonálféreg ellen. A pseudomonas syringae egyes törzse, mint tárolási biofungicid (Bio-Save 10) ismert.

Az agrobacterium radiobacter szelektíven konkurens a gyökérgolyvát okozó agrobacteriummal szemben, egyben antibiotikumot is termel (Agrocin 84), ami szelektíven gátolja a kórokozót. Szőlőben már a gyakorlatban is alkalmazzák.

Több mint 10 országban már regisztrált növényvédő szer a Mycostop, aelyet üvegházi zöldség és dísznövény-termesztésben a talajkórokozók, elsősorban a fusarium ellen vetnek be. A készítmény liofilizált sejteket tartalmaz.

Az alma tűzelhalás betegségét az erwinia anylovora baktérium okozza. Ez a betegség az utóbbi években terjedt el Európában, térségünkben is igen komoly károkat okozva. Hathatós védekezés igazából nincs ellene. Mechanikai módszerek, antibiotikumos kezelések használnak, de pl. az antibiotikumok felhalmozódva bekerülnek az emberi szervezetbe, ahol rezisztenciát váltanak ki. ĺgy, ha valami komoly betegség fellép, akkor a beadott antibiotikum már nem használ a betegeknek. A legtöbb országban ezért nem engedélyezik a növények antibiotikus kezelését. Kecsegtető eredményt adott egy másik erwinia törzs az erwinia herbicola, kísérletekben 70%-os védettséget eredményezett. Intenzív kutatás folyik ezen a téren.

Kialakulhat a rezisztencia

Már régóta ismert, hogy a rovarok és a kórokozók rezisztenciát alakítanak ki a kémiai, valamint a természetes, biológiai növényvédő szerekkel szemben. Arizonában például a káposztalepke ellen hatásos bacillus thuringiensis többszöri kezelése után a szerrel szemben rezisztencia alakult ki. A bacillus thuringiensis több izolátumának kb. l00 toxinját vizsgálták, de hatásos csak néhány volt. A káposztalepke egyszerre vált ellenállóvá több toxinnal szemben.

Az új eredmények azt támasztják alá, hogy a természetes növényvédő szerek is csak akkor hatásosak, ha egymást cserélve alkalmazzák azokat.