A homogén minőségi búzafajtákat keresik

A búza termesztésének és értékesítésének lehetőségei uniós tagságunk révén jelentősen kibővültek. Az új lehetőségek azonban a termelőket és a feldolgozókat is egy új, a minőségre hangsúlyozottabban odafigyelő stratégia alkalmazására ösztönzik.

A búza termesztésének és értékesítésének lehetőségei uniós tagságunk révén jelentősen kibővültek. Az új lehetőségek azonban a termelőket és a feldolgozókat is egy új, a minőségre hangsúlyozottabban odafigyelő stratégia alkalmazására ösztönzik. Ennek kapcsán az RWA szlovákiai képviselete által nemrégiben szervezett nagyhozamú búzafajtákat bemutató rendezvényen a búzatermesztőknek lehetőségük nyílt arra is, hogy a témában időszerű problémákról szakmai véleménycserre keretében tájékozódjanak.

A gabonapiacon ma már csak a minőségi termékekkel lehetünk versenyképesek, hangsúlyozta Lelkes Péter, az RWA kereskedelmi igazgatója a találkozó bevezetőjében, s ez fokozottan érvényes a búzafajtákra is. A termékek minőségében azonban ma már nemcsak a mérhető és kimutatható tulajdonságok a meghatározók, hanem a vele kapcsolatos szolgáltatások is.

Az ún. Pannon-térségbe, tehát a a közép-kelet európai országok termesztési viszonyai közé nemesítették ki a legújabb nyugati gabonafajtákat, amelyek az itteni környezeti feltételekhez igazodva biztosítják a termelők számára az elvárt hozamokat, jelentette ki Philip Károsi, az RWA ausztriai anyavállalatának képviselője fajtaismertetőjében. A bemutatott fajták télállósága, a károkozókkal és a betegségekkel szembeni ellenállóképessége, a korábbi érésidő, a magas szintű élelmiszeripari minőséget garantáló mutatók azt mutatják, hogy ezek a fajták képesek megfelelni az egyre magasabb minőségi követelményekkel fellépő feldolgozóipar igényeinek.

Mivel az európai gabonapiacon is egyre nagyobb a kínálat, a kialakult versenyhelyzetben elsősorban a minőség a meghatározó. Nyilvánvaló, hogy a hazai termelőknek is elsősorban erre a kihívásra kell összpontosítaniuk, ha meg akarnak felelni az egyre fokozódó elvárásoknak.

Annak ellenére, hogy mind a búzatermesztők, mind pedig a feldolgozók elvben egyetértenek azzal, hogy a búza minősége meghatározó módon befolyásolja a termék eladhatóságát, a hazai gyakorlatban még mindig komoly nézetkülönbségek mutatkoznak például a búza élelmiszeripari minősítésével kapcsolatban. A termelők például kifogásolják, hogy a felvásárlók vagy a malmok gyakran saját szájízük szerint értelmezik a gabona vizsgálata során megállapított értékek szerinti besorolást, a feldolgozók ugyanakkor azt állítják, a termelők nem mindig biztosítják az elvárt vagy a deklarált minőséget.

A pozsonyi PMD Union gabonafeldolgozó cég képviseletében Bohumír Sabo a felvásárolt búzával szembeni minőségi követelményeket a másik oldalról elemezve megállapította, hogy ezen a területen nálunk jelenleg nem egységes az előírások értelmezése. Az érvényes hazai szabvány például 20 fajta liszttermék minőségét írja elő, az ehhez szükséges gabonaminőséget prezentáló mutatók, a sikértartalom és az ún. esésszám például nem mindig elegendők a feldolgozásra kerülő gabona besorolására. Bohumír Sabo véleménye szerint célszerű lenne egységesíteni a sikértartalom vizsgálatának módszertanát, amely számtalan felesleges vitának vethetne véget, ugyanis ennek megállapításában máig nem egységesek a módszerek Felajánlotta, hogy a termelők és a feldolgozók közösen dolgozzanak ki egy olyan minősítési rendszert, amely mindkét fél érdekeit figyelembe véve teszi egyértelművé a felvásárolt gabona minőségi besorolását.

A malomipar képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a piacon erősödik az igény a „fajtatiszta”, tehát nem kevert állományú gabonából készített lisztek iránt. A termelők számára tehát ez lehet a továbblépés egyik lehetséges útja, hogy az egyes régiókban bevált nagyhozamú minőségű fajták termesztésére állnak rá, s ezeket nem keverik majd a leadáskor, hanem fajta szerint különválasztva értékesítik a malomipar igényei szerint. Hozzátette, hogy a piacon, illetve a feldolgozóiparban újabban a kifejezetten alacsony sikértartalmú lisztek iránt is határozottan nőtt az érdeklődés.

A szakmai nap keretében 20 nagyhozamú búzafajtát (Balada, Banquet, Bardotka, Capo, Xenos, Exquisit, Hedvika, Ludwig, Pegassos, Edison, Astardo, Altos, Levendis, Exklusiv, Ilias, Corsaire, Karolinum, Ines, Balet, Evelina) mutattak be az érdeklődő szakmai közönségnek. (sz)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?