A helyes gazdálkodási gyakorlat alapelvei

Egyelőre még viszonylag kevés szó esik arról, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vételéhez a termelőknek teljesíteni kell a „helyes gazdálkodási gyakorlat” feltételeit. A vidékfejlesztési támogatások pályázati rendszerében a megfelelő nyilatkozatok megtételével tulajdonképpen a legtöbb esetben eleget is tehetünk a kiírt pályázati feltételeknek. A nyilatkozatok aláírása azonban azt is jelenti, hogy ismerjük a támogatások elnyerésének és megtartásának minden előírását, és vállaljuk azok betartását.

A „helyes (farmer)gazdálkodási gyakorlat” olyan szabálya a mezőgazdasági termelésnek, amelyet termelőnek be kell tartania. Az uniós tagállamok erre a célra saját mérhető szabványokat állapítanak meg, amelyek elsősorban az általános környezetvédelmi szempontok követelményeit tartják szem előtt. Nálunk a „helyes (farmer)gazdálkodási gyakorlat” elveit a kedvezőtlen adottságú termesztési feltételek között gazdálkodók és az agroenviromentális támogatásokat igénybe vevő gazdálkodók számára határozták meg. A megszabott elveket be kell tartaniuk mindazoknak a termelőknek, akik a kedvezőtlen adottságú termesztési körzetekben kiegészítő támogatásokat igényeltek és merítenek, valamint azoknak az agrárvállakozóknak, akik a környezetvédelmi támogatásokat vesznek igénybe az említett termelési térségekben. A helyes gazdálkodási gyakorlat alapelveit az SZK Vidékfejlesztési Tervének C melléklete tartalmazza, amelyet a minisztérium honlapján találnak meg az érdeklők.

Ebben részletesen ismertetik a helyes gazdálkodási gyakorlat szabályait a tápanyagellátás, a növény- és talajvédelem, valamint a takarmányozás területén.

A tápanyagellátásban a szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a talaj tápanyag-utánpótlására csak olyan trágya alkalmazható, amelynek hatékonyságát, minőségét és egészségre való ártalmatlanságát vizsgálatokkal igazolták, s szerepel a tárca által rendszeresen kiadott nyilvántartott trágyák jegyzékében. A gazdálkodóknak a trágyákat a növények tápanyagigénye és a talaj folyamatosan fenntartható termőképességének megfelelően kell alkalmazniuk.

Az idevonatkozó szabályok meghatározzák a műtrágyák tárolásának feltételeit, a műtrágyák legmagasabb adagjait, (az előírás szerint a nitrogéntartalmú trágyák éves adagja nem haladhatja meg a 170 kg tiszta nitrogénre átszámított mennyiséget hektáronként), az egyszeri legmagasabb adagot (60 kg N/ha), és a trágyázás módjait. Meghatározza, hogy mely területeken tilos a trágyázás (vizenyős területeken, 8 cm-nél mélyebben befagyott talajokon, 5 cm-nél magasabb hórétegre, 10 m-re a felszíni vízforrásoktól, 50 m-re a földalatti vízforrásoktól). A mezőgazdasági vállalkozóknak kötelező nyilvántartást vezetniük a vásárolt és a felhasznált trágyákról az általuk művelt területeken.

Az alkalmazás mennyiségéről, fajtáiról és idejéről, valamint a így elért terméshozamokról szóló feljegyzéseket 10 évig meg kell őrizniük, és ellenőrzéskor fel kell mutatniuk. A helyes gazdálkodási gyakorlat alapján a gazdálkodónak trágyázási tervet kell készítenie, amelyben a megfelelő és hatékony trágyafelhasználást a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell a saját területére meghatározni. Ezen térképen grafikusan ábrázolni kell az egyes parcellák határait, az egyes istállók elhelyezkedését, meg kell határoznia azokat a területeket, amelyeken nem alkalmazható a trágyázás. A terv szöveges részében a gazdálkodóra vonatkozó adatokat kell feltüntetni.

A növényvédelem területén a helyes gazdálkodási gyakorlat úgyszintén egyértelműen meghatározza, hogy csak azokat a készítményeket lehet alkalmazni, amelyeket az engedélyezett készítmények jegyzéke tartalmaz, az alkalmazáskor érvényesíteni kell az idevonatkozó előírásokat, szabályozza a vegyszerek alkalmazására jogosultak körét, a készítmények raktározási feltételeit és a felhasználásról szóló kötelező nyilvántartást, amelyet a következő év január végéig el kell küldeni az adott ellenőrző szervnek.

A talajvédelemben a helyes gazdálkodási gyakorlat alapelvei meghatározzák a termőföldön való gazdálkodás feltételeit, ennek keretében a különböző szennyvíztisztításból származó üledékek használatát, amelyet az előállító és a felhasználó között megkötött szerződés alapján és a jóváhagyott erre vonatkozó tervezet szerint lehet végrehajtani.

A takarmányok terén a helyes gazdálkodási gyakorlat előírja az egészségre ártalmatlan takarmányok alkalmazását, azok tulajdonságait, amelyeket a takarmányokról szóló törvény szabályoz. Forgalomba csak nyilvántartásba vett jóváhagyott takarmányok hozhatók.

A helyes gazdálkodási gyakorlat elveinek betartását természetesen ellenőrzik is. Az egyes szakterületeken általában a KMEMI illetékesei az ellenőrzés kivitelezői, ők tesznek jelentést az észlelt hibákról és rendellenességekről. A melléklet tartalmazza azt az összefoglaló táblázatot is, amely részletesen ismerteti az egyes területeken végzett ellenőrzések mellett az illetékes ellenőrző szerveket és az esedékes szankciókat, büntetéseket is.

(Forrás: www.mpsr.sk- sz)