A foszfor mobilizálása

Egy milliliter AZOTER-ben több százmillió Bacillus megatherium mikroorganizmus található. Ez a talajbaktérium foszformobilizáló képességgel rendelkezik. Csillók segítségével mozog, optimális életteret keresve a növényi gyökérzet közelében. Mobilizálja a talajban jelenlevő oldhatatlan foszfort, amelyet a növények ebben a formában felvesznek.

A talajban levő növénymaradványok sejtjeiben nagyon sok a foszfor. Mivel az AZOTER hatására a növényi maradványok bomlási folyamata felgyorsul, nagy mennyiségű foszfor szabadul fel. A mezőgazdasági mikrobiológia a következőképpen írja le ezt a folyamatot: „A talajba kerülő szerves foszforvegyületeket, mint pl. nukleoproteideket, lecitint, fitint a Bacillus megatherium lebontja. Ez a bomlási folyamat hidrolízis útján megy végbe. Eredménye egy olyan foszforvegyület, amelyet a növények már fel tudnak venni.”

A növény számára hozzáférhető foszfor jelenléte a talajban nagyon fontos, mivel ez feltétele a növényi sejtekben az ATP (adenozintrifoszfát) képződésének, amely az energiatermelés és átvitel alapja. Elégtelen ATP-képződés esetén lényegesen kisebb a szemtermés.

Az AZOTER készítmény vízben oldhatatlan cellulózt is tartalmaz. Az Azobacter chroococcum ellátja a talajt nitrogénnel, a Bacillus megatherium hozzáférhetővé teszi a foszfort. Ezen elemek segítségével, valamint a jelenlevő cellulóz felhasználásával gyorsan elszaporodnak a cellulózbontó baktériumok, amelyek állandóan jelen vannak a talajban. Ezek a baktériumok felgyorsítják a gyökér-, szár- és levélmaradványok bomlási folyamatát. A kölcsönös együttélésnek ezt a formáját metabiózisnak nevezzük.

A talaj beoltása következtében létrejött metabiózis felpezsdíti a talajéletet. ĺgy állandóan nagy mennyiségű szén-dioxid van a talajban, amely ugyancsak elősegíti a foszformobilizálást. Ezt a folyamatot a szakirodalom a követezőképpen írja le: „A foszformobilizálásban nagy hatása van a szén-dioxidnak, amely a talajban nagy mennyiségben képződik. Mint ismeretes, a Ca3(PO4)2 a szén-dioxid hatására könnyebben oldódó dikalciumfoszfáttá alakul:

Ca3(PO4)2 + 2CO2 + H2O = 2CaHPO4 + Ca(HCO3)2”

A bonyolult, ám nagyon hatékony és termékenyítő foszformobilizáción kívül, amely az AZOTER terméknek köszönhetően indul meg, meg kell említenünk az AZOTER készítmény további hatását: A kálium felvétele

A harmadik makroelem, amely növényeink számára igen fontos, a kálium.

Az említett metabiózis következtében lényegesen felpezsdül a talajban a mikrobiális élet. Ennek eredményeképpen nagy mértékben felgyorsul a cellulózbontó baktériumok szaporodása. A készítményben adagolt, vízoldható cellulóz felhasználását követően az említett baktériumok megkezdik a növénymaradványok lebontását. Eközben jelentős mennyiségű kálium szabadul fel.

Miután a talajt több éven keresztül AZOTER-rel oltottuk be, a tarlómaradványok jelentős csökkenését tapasztaltuk. Egyrészt egyszerűsödik ezáltal a mezei munka, mint pl. a vetés, másrészt a tarlómaradványokból származó kálium a növények számára ismét felvehetővé válik.

A szénforrás (C) elsősorban és legtöbb esetben a napenergia felhasználásával alakul ki a talajban, vagyis fotoszintézis útján. Az aszszimilált szén 50-80%-a bejut a talajba, ahol mineralizálódik, bekerül a szerves anyagokba.

Az asszimilált szenet tartalmazó növénymaradványok lebontását 80-90 %-ban a mikroorganizmusok végzik el. A bomlási folyamat során szén-dioxid, biomassza, metabolitok és végezetül humusz képződik.

Az intenzív mikrobiális élet következtében egyre nagyobb mennyiségű szerves anyag keletkezik, a talaj szemcsésebbé válik, javul levegőzése és vízháztartása.

Szalmabontás

Az AZOTER kiválóan alkalmas a tarlómaradványok bontására is. Készítményünk segítségével megfelelő magágyat készíthetünk az őszi vetés számára. Az eljárás lényegét röviden a következőképp foglalhatjuk össze:

A tarlóra kipermetezünk 10 l AZOTER-t 300–500 l-es higításban, azonnal beforgatjuk a talajba, hogy a napsugarak ne tegyenek kárt a készítményben levő mikroorganizmusokban.

Hatásmechanizmus: a készítmény nagy mennyiségű mikróbát tartalmaz (Azobacter chroococcum, Azospirillum brasiliense), amelyek megkötik a levegő nitrogénjét. Ezek a mikroorganizmusok csillók segítségével 20-40 cm mélyen a talajba fúródnak, ahol elszaporodnak, és átadják a talajnak a levegőből megkötött nitrogénféleségeket. Az így hozzáférhetővé tett nitrogént használja fel a Bacillus megatherium, amely képes mobilizálni a foszfort. Ez a mikroorganizmus ugyancsak csillók segítségével mozog, és a talajban elszaporodik. Nagyon fontos az ATP, amely e mikroba hatására képződik. Az ATP a nitrogénkötő ill. a cellulózbontó baktériumok szaporodásához szükséges. A Bacillus megatherium biztosítja a talajban a vízoldható foszfort.

Az így képződött nagy mennyiségű nitrogén és foszfor elindítja a cellulózbontó baktériumok szaporodását, amelyek mindenütt jelen vannak a talajban. Ezek először a készítményben található vízoldható cellulózt bontják le, ezután elkezdik a tarló- és szármaradványok lebontását oly módon, hogy mineralizálják a maradványokban levő nagy mennyiségű cellulózt. Eközben sok kálium szabadul fel.

Az említett mikroorganizmusok metabiózisban élnek egymással, kölcsönösen segítik egymást, és nekik köszönhetően az őszi vetés idejéig tápanyagokban nagyon gazdag magágy keletkezik. Ebben a magágyban az őszi veteményeknek megfelelő mennyiségű kötött nitrogén, mobilizált vízoldható foszfor valamint a növénymaradványok lebomlásakor felszabadult kálium áll a rendelkezésre.

Emellett még fontos az is, hogy a talaj humusztartalma legalább 1% értéket érjen el, pH értéke pedig ne legyen 5,8-nál kisebb.

A felvázolt technológia segítségével szeptember közepéig, október elejéig növénymaradvány-mentes, tápanyagokban gazdag magágyat nyerhetünk. (r–x)