A gyorsan növő fafajok, nevezetesen a nemesnyár fajok, valamint az akác, a fekete dió, illetve a vörös tölgy meglehetősen tápanyag igényesek, főként a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illetően.
A gyorsan növő fafajok, nevezetesen a nemesnyár fajok, valamint az akác, a fekete dió, illetve a vörös tölgy meglehetősen tápanyag igényesek, főként a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illetően. Amennyiben a fásításra szánt talaj nem tartalmazza az említett tápanyagokat a szükséges mennyiségben, a fás kultúrák gyors növekedésének, valamint jó egészségi állapotának biztosítása céljából szükséges az említett tápanyagokat műtrágya révén bedolgozni a talajba. Az eddigi tapasztalatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a hatékony tápanyagpótlás nyomán nemcsak fa tömege növekszik jelentősen, hanem a betegségekkel, valamint a kártevőkkel szembeni ellenálló-képessége is. Az említetteken túl a trágyázás által növelhető a fás kultúrák szűrőhatása is, miáltal nagyfelületű leveleik révén mintegy megszűrik a levegőbe került káros vegyi anyagokat, míg megnövekedett fitoncíd hatásuk által jelentősen csökkentik az egészségre káros baktériumok és vírusok számát a levegőben.
A gyorsan növő fás kultúrák trágyázásának kutatásával rendkívül értékes és tanulságos eredményeket értek el főként a szomszédos Magyarországon, valamint Európa számos más országában, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Lengyelországban, a volt Jugoszlávia utódállamaiban és másutt. Megállapítást nyert, hogy minél nagyobb a talajban a szükséges tápanyagok hiánya, annál nagyobb a trágyázás hatékonysága is. Éppen ezért ajánlatos a műtrágya NPK (nitrogén-foszfor-kálium) kombinációjának alkalmazása, miáltal a fás kultúrák fatömege 20-50 százalékkal növekedhet. Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy minél kedvezőtlenebbek a termőhelyi feltételek, beleértve a talaj tápanyaggal történő ellátottságát, annál nagyobb a trágyázás hatékonysága.
Hazánkban trágyázási kísérletet a Latorca folyó közelében ármentesített területen létesített és intenzíven termesztett olasz nyárfa kultúrában végeztünk, amelyeket 4x4 méteres távolságra telepítettünk, s így hektáronként 625 darab csemetét ültettünk ki. A trágyázást mintegy 36 százalékos tiszta tápanyaggal rendelkező komplex NPK tartalmú műtrágyával végeztük, konkrétan 3 éves kortól kezdődően kétévenként, tehát az ötödik, hetedik, kilencedik és tizenegyedik évben, vagyis öt alkalommal úgy, hogy az egyes fácskákat a harmadik és az ötödik évben 0,250 kg műtrágyával, míg a későbbi három évben, tehát a hetedik, kilencedik és a tizenegyedik évben 1 kg műtrágyával kezeltük. Ugyanakkor a szomszédos területen egy minden szempontból egyenértékű, ún. öszszehasonlító kultúrát termesztettünk azzal a különbséggel, hogy ezen a területen tápanyagpótló trágyázást nem végeztünk.
A fák növekedését és egészségi állapotát mindkét területen mérésekkel és megfigyelésekkel rendszeresen ellenőriztük. A fák 25 éves korában elvégzett mérések alapján megállapítottuk, hogy a trágyázott területen a kultúra fatömege mintegy 25 százalékkal volt nagyobb, mint a nem trágyázott területen. Ezen túlmenően a fák egészségi állapota, valamint azok minősége is lényegesen jobb volt a trágyával kezelt területen, mint a kontroll telepítésben. Ennek következtében a trágyázott területen mintegy 35 százalékkal jobb minőségű, értékesebb faanyagot sikerült kitermelni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.