Harmadik nekifutásra rendezhetett téli ötkarikás játékokat az olaszországi Cortina d'Ampezzo: 1944-ben a világháború miatt maradt el az olimpia, az 1952-es rendezésért pedig Oslo győzte le a Dolomitok lábánál fekvő kisvárost.
1956: A „kitzbüheli fekete villám” mesterhármasa
1956-ban azonban egy remekbe szabott olimpiát láthatott a világ, szó szerint is, mivel első alkalommal közvetítette a tévé egyenes adásban az eseményeket (igaz, még csak nyolc európai országba). Újdonság volt az is, hogy a VII. téli játékok megnyitóünnepségén egy hölgy, Giuliana Chenal-Minuzzo, az oslói lesiklás bronzérmese mondhatta el az olimpiai esküt. Politikai szempontból pedig két másik „elsőség” volt fontos: az NSZK és az NDK egy közös Németországként szerepelt az eseményen, s az 1952-es helsinki nyári olimpia után a télin is debütált a Szovjetunió.
Szovjet tarolás
Utóbbi nem akármilyen intróval csatlakozott a többi 31 országhoz: fölényesen az éremtáblázat első helyén végzett. A 24 aranyból hetet, összesen 16 érmet gyűjtöttek be a szovjet sportolók. Ráadásul több olimpiai bajnoki címük is a meglepetés kategóriájába tartozott: valamennyi eddigi játékokon skandináv érmesei voltak csak a sífutásnak, ám Pavel Kolcsin megtörte az északi dominanciát, rögtön négy éremmel. A három (illetve az 1500 méter holtversenye miatt négy) gyorskorcsolyás aranyérem mellett jégkorongban volt némiképp váratlan a fölényük. A szovjetek mind az öt meccsüket megnyerték, az Egyesült Államokat 4:0-ra, Kanadát 2:0-ra verték, azaz a két legfőbb, észak-amerikai esélyes még gólt sem tudott nekik ütni.
A hős bádogos
Az olimpia legnagyobb sztárja azonban egy 20 éves fiú volt, a bádogosnak kitanult Toni Sailer. A „kitzbüheli fekete villám” lett az első sportoló, aki egy olimpia versenyágának valamennyi számát megnyerte: konkrétan három aranyat zsebelt be alpesi síben, szörnyű körülmények között. Óriás-műlesiklásban az indulók nem tudtak edzeni a hóhiány miatt, de Sailer így is hat másodpercet vert a mezőnyre. A műlesiklópálya a rálocsolt víz miatt csomósra fagyott, s hozzá köd és havazás társult, a lesiklást pedig mínusz 24 Celsius-fokban rendezték, de Sailer így is remekelt. „Egy arany az apámé, egy az anyámé, de egyet azért meghagyok magamnak”– mondta állítólag Sailer a dobogón. Két év múlva a vb-n három arany, egy ezüst volt a mérlege, majd 23 évesen a sportot hátrahagyva színészi-énekesi karrierbe kezdett.
Magyar bronz
Magyarország maximalizálta a szereplését Cortina d'Ampezzóban: egyedül a műkorcsolyás Nagy testvérpár, Marianna és László alkotta a „küldöttséget”, ők viszont Oslo után ismét bronzérmet szereztek párosban, amelynek küzdelmeit a kanadai és az osztrák duó versengése határozta meg. Ebben a sportágban született az egyik legjobb csehszlovák eredmény is, Karol Divín ötödik lett. A legnagyobb közönségsikert Tenley Albright aratta, aki úgy lett bajnok, hogy két héttel az olimpia előtt egy esésekor súlyos sebet ejtett a bokáján, és sebész édesapja hozta gyorsan versenyképes állapotba.
Cortina d'Ampezzo, 1956
Időpont: 1956. január 26. – február 5.
Résztvevők: 32 ország 821 sportolója (ebből 134 nő)
Sportágak/versenyszámok: 8/24
Magyar érmek: Nagy Marianna, Nagy László – bronz, műkorcsolya
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.