120 éves a totális futball klubja

Március 18-án már 120. születésnapját ünnepelte az Ajax csapata, amely idén 35. aranyérmét nyerhetné meg – ha a koronavírus is úgy akarná. Az amszterdami klub életében a brit szakemberek után komoly szerepet töltött be Rinus Michels, aki megteremtette a totális futballt, Kovács István, aki két év alatt mindent megnyert, amit csak lehetett, és persze Johan Cruyff, aki játékosként, edzőként, majd sportigazgatóként is sokat tett azért, hogy klubja a legjobbak között lehessen.

Ugyan az Ajax Amsterdam futballklub megalapítására 1900. március 18-án került sor, a próbálkozásnak volt egy félresikerült előzménye. Három barát, Han Dade, Carl Bruno Reeser és Floris Stempel már 1893-ban alapított egy klubot, amelyet Dade valódi bőrlabdájára alapoztak. Ekkora kincs birtokában az Union (így nevezték el a csapatot) egész komoly előnnyel indult, aztán néhány hónap múlva úgy döntöttek, inkább Footh-Ball Club Ajax néven folytatják.

A központ még nem Amszterdamban, hanem egy mellette lévő településen, Nieuwer-Amstelben volt, ahol a csapat néhány mérkőzést vívott pár környékbeli riválissal. Amikor a falut 1896-ban Amszterdamhoz csatolták, nagy építkezésekbe fogtak, így házakat terveztek a futballpálya helyére. A három barát úgy döntött, ha már költözni kell, akkor itt a megújulás ideje. A klubot feloszlatták, és 1900. március 18-án az Oost-Indië kávézóban megalapították a Football Club Ajaxot.

Az első elnök Floris Stempel lett, a klub csatlakozott a helyi futballszövetséghez (Amsterdamsche Voetbalbondhoz – AVB), és nem is volt sikertelen, két második hely mellett egyszer első helyet is szerzett.

Brit szakemberek segítsége

1902-ben felvételt nyert a nemzeti labdarúgó-szövetségbe (NVB), első nekifutásra fel is jutott a harmadosztályból a második vonalba, majd miután nem jöttek az eredmények, 1910 körül a klub vezetése türelmetlenné vált, és úgy döntött, a sikerekhez brit edzőre van szükség. Így érkezett meg John Kirwan, aki a holland labdarúgás első fizetett edzője lett. Az Ajax feljutott a legjobbak közé, igaz, csak három élvet töltött ott.

A klub első aranykorát egy másik brit szakember, Jack Reynolds megérkezése hozta el. 1915 és 1947 között háromszor is dolgozott edzőként az amszterdamiaknál, minden alkalommal nyert bajnoki címet. Különös hangsúlyt fektetett az erőre és a kitartásra, így bevezette a heti egy-két esti alkalommal a dupla edzést, ő alapozta meg a klubnál az utánpótlás-nevelést.

1915 és 1925 között kétszer (1918, 1919), 1928 és 1940 között ötször (1931, 1932, 1934, 1937, 1939) nyert aranyérmet az Ajaxszal, majd a második világháború alatt egy felső-sziléziai, egykor elmegyógyintézetként működő munkatáborba internálták.

„Amikor Reynolds 1945-ben visszatért Amszterdamba, Rinus Michels az ő szakmai gyámsága alá került. Így nem csoda, hogy kettejük szakmai hitvallásában nyilvánvaló hasonlóságok mutatkoznak. Reynolds kérlelhetetlenül szigorú vezető volt, aki a technikai felkészítésben hitt, és arra ösztönözte a játékosait, hogy a tréningeken minden gyakorlatot labdával végezzenek. Ő fektette le az Ajax utánpótlásképzésének az alapjait is. Nemritkán napi tizennégy órát dolgozott, hogy az összes korosztályos csapat ugyanazt a játékstílust sajátítsa el. Egy korábban legjobb esetben is csak kiscsapatnak számító klubot az ország legfontosabb csapatává tett, miközben soha nem feledte a támadófutball jelentőségét. „Számomra mindig a támadás volt, és az is marad a legjobb védekezés” – írta róla Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében.

Reynolds pedig még 66 évesen, az 1946–47-es idényben is aranyéremhez segítette szeretett klubját.

Buckingham és Michels

1954-ben megalakult a profi bajnokság. Itt akadt némi affér, mert például az Ajax nem hitt benne, így elsőre nem is csatlakozott. Pedig volt rá igény, a legjobb hazai labdarúgók ugyanis már mind külföldön (elsősorban Franciaországban) játszottak, ahol valódi professzionális körülmények közé csöppenve fizetést kaptak.

A Holland Királyi Labdarúgó-szövetség (KNVB) és a Holland Hivatásos Labdarúgó-szövetség (NBVB) közötti ellentét miatt 1954 szeptemberében két külön liga indult, a káoszt végül mégis sikerült felszámolni egy megállapodással, és így 1956–1957-ben elindulhatott az új profi nemzeti bajnokság, amelyet a Karl Humenberger vezette csapat meg is nyert.

Taktikai téren Vic Buckingham 1959-es érkezéséig kellett várni, a Tottenham korábbi játékosa a West Bromwich Albionnal FA-kupát nyert 1954-ben, azaz nem tapasztalatlan szakemberként vette át a csapatot. Az ő elképzelése egészen más volt, a „kick and rush” helyett egyértelműen a labdabirtoklásra épülő játékot részesítette előnyben. Azt vallotta, a siker kulcsa a labdatartásban rejlik, a WM-rendszer elkötelezett híveként nagyszerű csapatot rakott össze, amely megnyerte a bajnokságot.

A sikert erős visszaesés követte. A klub ugyan visszacsábította 1964-ben Buckinghamet, de csak  egyetlen jó húzása volt, betette a csapatba a mindössze 17 éves, teljesen ismeretlen Johan Cruyffot. Az Ajax azonban majdnem kiesett a bajnokságból, Buckingham 1965 januárjában lemondott, helyére pedig a klub egykori játékosa, Rinus Michels ült le a kispadra.

Michels bátran változtatott az edzésmódszereken. Minden gyakorlatot labdával végeztetett, még Reynoldsnál is nagyobb hangsúlyt fektetett erre. Az új edzésrendszernek köszönhetően elérte, hogy játékosai magasabb szintre lépjenek technikailag, ami kulcsszerepet játszott az Ajax későbbi sikereiben.

„Döntő jelentőségű lépéseket tett a csapat menedzsmentjének szintjén is. Második teljes szezonjának végére elérte, hogy minden játékosa teljes profi státuszba kerüljön, és így minden energiáját az új típusú edzésekre fordíthassa. Taktikailag az első fontos lépése a WM-rendszer elhagyása és a 4–2–4-es formációra való áttérés volt, amelyben Piet Keizer, Johan Cruyff, Sjaak Swart és Henk Groot voltak a csatárok, a középpályán pedig az ütközőember Bennie Muller mellett a technikásabb Klaas Nuninga szerepelt” – írta Jonathan Wilson.

Kovács megkoronázta a totális futballt

Michels nevéhez fűződik a totális futball: a területszűkítés, a letámadás, a támadásból védekezésbe való visszarendeződés olyan fegyverré fejlődött általa, amelyre senki sem tudott felkészülni.

Szakított a 4–2–4-es hadrenddel, inkább a 4–3–3 és a 3–4–3-as rendszer hibridjét játszatta, amelyben a játékosok a folyamatos és gyakori helycserékkel teljesen kiszámíthatatlanná tették az Ajax játékát. A szakember négy bajnoki cím, három kupagyőzelem és az 1969-es BEK-döntő után 1971-ben ért fel a csúcsra, amikor az Ajax a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében 2–0-ra verte Puskás Ferenc Panatninaikoszát.

Michels távozott, utódja pedig egy temesvári születésű magyar, Kovács István lett, akiről még a mai napig is azt tartják, jókor volt jó helyen, és beleült a készbe. Tény, hogy 1971 és 1973 között mindent megnyert: két bajnoki cím, egy kupagyőzelem, európai Szuperkupa és Interkontinentális-kupa mellett 1972-ben és 1973-ban is BEK-sikerhez segítette a klubot.

Arccal az akadémia felé

De Kovács elkövetett egy hibát: hitt néhány játékosának, és 1973-ban Cruyff helyett Piet Keizert tette meg csapatkapitánynak. Cruyff dühös lett, és hatmillió guldenért a Barcelonához igazolt.

A csapat szép lassan szétszéledt, három sikertelen év után Tomiszlav Ivics vezetésével sikerült rendezni a sorokat, a jugoszláv szakember a maga 4–5–1-es vagy 5–4–1-es felállásával 1976–77-ben aranyérmet nyert az amszterdamiakkal. A nemzetközi sikerek azonban várattak magukra. Közben a stratégiai is átalakult, 1980-tól a klub a saját akadémiája segítségével kezdett el építkezni. A 21–23 év átlagéletkorú csapatban olyan nevek bukkantak fel évről évre, mint Wim Kieft, Frank Rijkaard, Gerald Vanenburg, Sonny Silooy, John van ‚t Schip, Marco van Basten, Aron Winter és Dennis Bergkamp.

1985-ben Cruijff visszatért, és ugyan csak két Holland Kupát szerzett otthon, a Kupagyőztesek Európa-kupájának megnyerésével (a fináléban a Lokomotiv Leipziget győzte le 1–0-ra Van Basten góljával) visszatette az európai térképre is a klubot.

Cruyff bársonyos forradalma

Taktikailag azonban Louis van Gaal 1991-es kinevezése hozott megújulást, a fegyelmet és vasszigort megkövetelő szakember a 3–4–3-as játékrendszerben hitt, azzal nyert 1992-ben UEFA-kupát, 1994–95-ben pedig veretlenül Bajnokok Ligáját, és jutott be 1996–97-ben a BL-döntőbe.

A Bosman-szabály azonban teljesen szétszedte Európa akkori legjobb klubját, az 1995-ös BL-győztesből két és fél év alatt szinte mindenki távozott. Ezt nagyon nehezen vészelte át a csapat, 1997 és 2010 között mindössze három aranyérmet sikerült nyernie. A mélypontot 2010. szeptember 15-i, Real Madrid elleni idegenbeli 2–0-s vereség jelentette, ami után Cruyff azt írta a De Telegraafnak: „Minden idők leggyengébb Ajaxánál még a Rinus Michels megérkezése előtti 1965-ös csapat is jobb volt.”

A szakember meghirdette a bársonyos forradalmat, amelynek célja az volt, hogy az Ajax nyerje vissza identitását, ismét legyen értékelhető utánpótlása, olyan, amely képes kiszolgálni mindig és mindenkor a nagycsapat érdekeit. Megreformálta a szakmai munka mellett az intézményi hátteret is, kihirdette, hogy a scouting-rendszernek és az utánpótlásnak olyan összehangoltan és profin kell működnie, hogy az első csapat keretének legalább felét saját nevelésű fiataloknak kell alkotnia. Miután az igazgatótanács megpróbálta őt megkerülve Louis van Gaalt kinevezni főigazgatónak, Cruyff 2012. április 10-én távozott. Ugyanakkor az általa kitalált rendszerhez senki sem nyúlt – ez hozta meg, hogy a csapat 2017-ben Európa-liga-döntőt, tavaly BL-elődöntőt vívhatott.

Ten Haggal vagy nélküle

Ugyan a 2019–2020-as idény nem a legjobban alakult, a csapat már a csoportkörből sem jutott tovább a BL-ben, majd az EL-ben egyből kipottyant a spanyol Getafe ellen. A koronavírus-járvány a lehető legrosszabbkor jött, hiszen a holland bajnokság is teljesen nyitott még: 25 forduló után az Ajax csak jobb gólkülönbséggel előzi meg a szintén 56 pontos AZ Alkmaart.

Az újabb aranyérem 120 év alatt a 35. bajnoki cím lenne, és a komoly alapokra lehetne tovább építkezni. Kérdés, hogy Erik ten Haggal vagy nélküle: a jelenlegi edző szinte biztos, hogy komoly ajánlatokat kap majd a nyáron. Tavaly a Bayern Münchennel hozták kapcsolatba, legfrissebb hírek szerint a Dortmund is őt szeretné Lucien Favre helyére.