VÉLEMÉNYEK AZ EMBER KLÓNOZÁSÁRÓL

Urbancsek János egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika asszisztált reprodukciós osztályának vezetője még augusztusban kijelentette: a nemzetközi szakmai grémiumok elfogadhatatlannak tartják a szaporodási célú klónozást. Mint mondta, egyedül a terápiás célú klónozás elfogadott, amelynek alkalmával bizonyos betegségek – például a Parkinson-kór – gyógyítására szöveteket hoznak létre mesterséges úton. A szakember hangsúlyozta: a meddőség kezelésére számos megoldás létezik – mint például a szervezeten kívüli megtermékenyítés és a mikroinjekciós eljárás –, a teljesen meddő párok aránya pedig csaknem nulla. Ugyancsak etikai aggályát fogalmazta meg a klónozott élőlényekkel, főként az emberrel kapcsolatban Balázs Ervin, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóintézet igazgatója. A növényi génsebészettel foglalkozó szakember a Népszavának elmondta: a technológia ma még gyerekcipőben jár, következésképp a klónozott élőlények életképességei nem elég jók. Lehetséges, hogy hamarosan megszületik egy klónozott utód, nem tudni azonban, hogy mennyire lesz versenyképes és egészséges. Balázs Ervin szerint a kérdést a tudomány távlatilag megoldja, ám 2001 derekán még korai az ilyen jellegű kísérlet. Czeizel Endre genetikus a lelke mélyén elvileg szimpatizál az ember klónozását sürgető olasz orvos, Antinori doktor törekvésével, hiszen, mint érvel, vannak meddő házaspárok, akik más módon soha nem juthatnának saját gyermekhez. Ugyanakkor leszögezte: a klónozott embriók beültetésének természetesen megvan a kockázata, de ez akkor is fennáll, ha a legegészségesebb emberek vállalkoznak utód létrehozására. Czeizel Endre szükségesnek tartaná jogi szabályozással megvonni azt a határt, ameddig a klónozást a meddőség kezelésénél lehetne alkalmazni. Az embermásolás a genetikus professzor szerint is szükségtelen, hiszen minden ember egyedüli példány. Szükséges viszont foglalkozni azzal, hogy a klónozás az embermásolás lehetőségén kívül még mire használható. A sejtek klónozása nagy jelentőségű a szervek előállításánál, a betegségek gyógyításában. A genetikus emlékeztetett rá, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő volt amerikai elnök, Ronald Reagan felesége épp a nyár elején kérte arra George W. Busht, ne tiltsa be az őssejtklónozást, a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők érdekében.

Egy természettudományos kísérlettel kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy az milyen célból történik – mondta Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője ugyancsak a Népszavának. A reformációban a természettudománynak mindig megvolt az autonómiája, nem állt szemben a hittel. Ugyanakkor tény: az emberi élet, az emberi identitás az Isten védelme alatt áll. Isten komolyan vette az ember teremtését, nem játékból tette azt. Ennek kell vonatkoznia a természettudományra is. A szóvivő megjegyezte, az ember nem csak biológiai lény, lélekből, szellemből is áll. „Vajon a személyiségjegyek menynyire másolhatók? Végiggondolták-e a kísérletezők a következményeket? Tudható-e, mi lesz a létrejövő kicsi emberekkel?” – kérdezte.

Török Iván, a családdal foglalkozó pszichológus bízik benne, hogy elállnak a klónozástól, hiszen ez eltorzítaná a világot, s valószínűleg a család felbomlásával is járna. „Minek család, ha abban magamat sokszorosítom?” – tette fel a kérdést a szakember. A család egyik sajátja, hogy benne sok eltérő ember él együtt. Az ember egyik legnagyobb értéke, hogy egyszeri és megismételhetetlen. A megismételhető taszító, hiányzik a lényege. Az ember a saját maga számára is tartogat meglepetéseket, a klónozott utód tökéletesen kiszámítható gép lenne. Török Iván rámutatott: a családnak a gyerek ajándék, ily módon meglepetés, s ez még akkor is igaz, ha valakinek nem lehet gyermeke, és örökbe fogad, s csak később derül ki, kit választott. A szakember szerint az a csoport, amely csupa egyforma típusú emberből áll, elviselhetetlen. A klónozás semmiképpen sem biztató távlat. (origo, index, i-t)