Záborská és a nők jogai

Nehezen választották meg hétfőn Anna Záborskát az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának elnökévé. A kereszténydemokrata képviselő asszony elnökké választásakor a szocialista képviselők kivonultak, s csak így lett elegendő a 35 fős bizottságban a 15 támogató szavazat. A szocialisták és a liberálisok az előző Európai Parlamentben többségben voltak ebben a bizottságban, ám ezt most elveszítették. Ugyanakkor erejüket mutatja, hogy a három alelnököt ők adják és a zöldek is velük szavaznak. Miről is szólt ez a kis történet, és valójában mi is a baj Anna Záborskával? A nők jogait és az esélyegyenlőséget a modern felfogás szerint minden országban a liberálisok hangsúlyozzák a legerősebben, s a kereszténydemokraták azok, akik a legjobban ódzkodnak ez ellen, mivel a pozitív diszkrimináció, illetve az esélyegyenlőség megteremtése ütközik keresztény erkölcsi felfogásukkal. Természetesen ebben semmi kivetnivaló nincs, mindenki a saját meggyőződése alapján cselekszik és ez a pártokra és pártideológiákra is vonatkozik. A KDH-s képviselő asszony megválasztásával az európai szocialistáknak az volt a legnagyobb gondjuk, hogy korábban nem foglalkozott ezzel a témával, s ez tény. Záborská a pozsonyi parlamentben nem az emberjogi bizottságban tevékenykedett, s annak nőjogi albizottságához sem volt köze. Az antidiszkriminációs törvényt sem szavazták meg a kereszténydemokraták, sőt a párt minisztere, Da-niel Lipšic a törvényt az alkotmánybíróság elé akarja vinni.

Természetesen, ahogy ez lenni szokott, az itteni liberális női aktivisták ellenében a kereszténydemokrata nőegyletek azonnal beálltak Záborská mögé, jelezve, igenis megvan a szükséges szakmai háttere, tevékenységével példát mutat a nőknek, harcol a női egyenjogúságért, a munkahelyi esélyegyenlőségért. Kár, hogy ezt a tevékenységét eddig nem nagyon lehetett látni. Egyrészt. Másrészt viszont az EP-s jobboldalnak igaza van abban, hogy a bizottsági helyeket megegyezés alapján osztották szét egymás között a frakciók, s a szocialisták ezt az egyezséget rúgták fel egy kicsit azzal, hogy nem szavaztak Záborskára. De az is igaz, hogy ellene se, és éppen a kivonulásuk tette lehetővé megválasztását.