Vörös Dani

Cohn-Bendit szerint Orbán európai Chávezként viselkedik, aki – a baloldali venezuelai elnökhöz hasonlóan – képtelen megérteni „a demokrácia lényegét, Európa struktúráját”. „Felfogja-e Orbán úr, hogy mi, az EU a totalitarizmus ellen születtünk meg?” – tette fel a kérdést a felpaprikázott EP-képviselő a magyar médiatörvény kritikusainak legnagyobb örömére, hogy végre egy karakán „európai” társra akadtak.

Nem ártana azonban nekünk is feltenni egy kérdést. Ki is valójában Cohn-Bendit, aki szélsőbaloldali diktátorokhoz hasonlítja Orbánt? Nos, az ismerősei által „Vörös Daninak” becézett politikus az 1968-as francia diáklázadások egyik szélsőbaloldali vezéralakja, aki később egy Marx Károly örökségét ápoló könyvesboltot is vezetett. Az 1975-ös, The Grand Bazaar című könyvben arról ír, milyen intim testi kapcsolatban állt kiskorúakkal abban az időszakban, amikor anarchistaként egy radikális kommunában élt Nyugat-Németországban. A politikust a német rendőrség ráadásul azzal gyanúsította, hogy éveken át anyagilag is segített egy Hans-Joachim Klein nevű szélsőbalos terroristának rejtőzködni az igazságszolgáltatás elől. Kleint 2001-ben a német igazságszolgáltatás 9 év börtönre ítélte, amiért részt vett az OPEC, az olajtermelő államok szervezete elleni 1975-ös bécsi túszejtő akcióban. A politikust csak az mentette meg, hogy az Európai Parlament nem sokban különbözik a világ többi parlamentjétől, és a képviselők hamis kollegialitásának köszönhetően visszautasították Cohn-Bendit mentelmi jogának megvonását.

Madarat tolláról, embert barátjáról. Ha hihetünk a közmondásnak, a magyar médiatörvény korrekt kritikusainak kellene a leghatározottabban elhatárolódniuk a Vörös Danihoz hasonló, gyanús múltú szélsőbaloldali hordószónokoktól, akik a primitív érzelmi kirohanásaikkal épp az ellenkező tábor szekerét tolják. Orbán Viktor helyében küldenék egy köszönőlevelet Cohn-Benditnek, hiszen amíg ilyen ellenfelei vannak, nincs mitől félnie.