Velünk marad a kurzarbeit

Ez a német szó az elmúlt hónapokban beépült a közbeszédbe, ma már mindenki csak így emlegeti azt a válságkezelő mechanizmust, amely elsősorban a német gazdasághoz köthető. Németországban már évtizedek óta létezik, de a köztudatba igazán csak a 2009-es gazdasági válság idején került be. A kurzarbeit fő célja, hogy mély gazdasági visszaesés idején segítse a vállalatokat, hogy ne kelljen elbocsátásokhoz folyamodniuk. A lényege, hogy az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közösen osztják meg a bérterheket úgy, hogy a munkaidő csökkentése esetén a munkavállaló a le nem dolgozott órákra is megkapja a bérének minimum 60 százalékát. Ezeket a juttatásokat egy külön alapból folyósítják, melyet a munkáltatók és a munkavállalók a szociális járulékokból közösen finanszíroznak.

A legutóbbi gazdasági válság idején ezzel a mechanizmussal Németországban 500 ezer munkahelyet sikerült megtartani, a globális koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt pedig az elmúlt hónapokban a német munkavállalók mintegy 20 százaléka került be a kurzarbeit rendszerébe. Ennek köszönhetően sikerült eddig elkerülni a németországi munkanélküliség jelentősebb növekedését.

A mechanizmus sikereire a járvány alatt nemzetközi szinten is felfigyeltek, és egy hasonló, ideiglenes mechanizmus a szlovák gazdasági mentőcsomagba is bekerült. Nálunk sok német vállalat működik, és ezek a hazai tapasztalataik alapján most ismét javasolták a kurzarbeit tartós rendszeresítését nálunk is. Az ötlet népszerűnek bizonyult, ma már mindegyik munkavállalói szövetség támogatja a kurzarbeit tartós bevezetését. Úgy tűnik, óhajuk meghallgatásra talált, a munkaügyi minisztérium vitára bocsátotta a tervezetet, és 2022-től vezethetik be.

A tervek szerint a Szociális Biztosítóban egy speciális alapot hoznak létre, melynek egyetlen célja a kurzarbeit-juttatások kifizetése lenne. Válság idején ebből az alapból finanszíroznánk a munkavállalók kieső bérének 60 százalékát, és a munkáltatók ehhez további 20 százalékkal járulnának hozzá. Fontos pont, hogy az alapba a magánvállalkozókat is bevonná a kormány, így gondok esetén ők is részesülhetnének a támogatásból. Azok a vállalatok és vállalkozók kerülnének be a rendszerbe, amelyek legalább két évig befizetnek az erre a célra létrehozott alapba.

Mindez jól hangzik, egy fontos kérdés azonban még nyitott. A munkaadók nem szívesen fizetnének a kurzarbeit miatt magasabb szociális járulékokat, ezért óvatosan fogadták a jelenlegi tervezetet. A munkaügyi minisztérium azt ígéri, hogy a befizetett szociális járulékok összességében nem fognak növekedni, a kurzarbeit alapját a jelenlegi befizetések átcsoportosításával is fel lehet tölteni. Az azonban igaz, hogy a vállalkozók járulékbefizetésének növekedését nem lehet kizárni, de erről a pontról még egyeztetések lesznek.

Összességében azonban szinte biztosra vehető, hogy sikerül egy mindenki számára elfogadható javaslatot összehozni. A munkavállalók is érzik, hogy egy fontos mechanizmus van születőben, amely válsághelyzetben jelentős segítséget nyújthat nekik, a vállalatoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Az elmúlt hónapok ugyanis megmutatták, mennyire nehéz állami segélyprogramokat rögtönözni és ezekhez pénzt találni. Gazdasági válságok pedig mindig lesznek, és legközelebb a kurzarbeit tartós rendszere ismét sok munkahelyet menthet meg.