Vége a mókának

És az jelent-e valamit, ha az államfő balkonnak nevezi a Balkánt, harmadszorra találja el az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevét, keveri a külföldi politikusokat, de még a pápákat is? Ez sem. Atöbbségnek olyan elnöke van, amilyet megválasztott, a többieknek olyan, amilyen jutott. Jobb lenne-e egy olyan elnök, aki tollat lop Chilében, vagy doktori munkát másol? Költői kérdés, válasz nincs. Amíg az elnök a nép szórakoztatására teszi fel az életét, mondhatnók, nincs gond: jelentős szereptévesztés, de ártatlan móka. Ha az elnök hirtelen egy szenilis bácsivá válik, nincs mit tenni:egyszer csak lejár a mandátuma. E kettő együtt már problematikusabb, de még mindig nem jelent veszélyt a demokráciára, az országra önmagára. Ivan Gašparovič azonban, noha sokszor feszegette a határokat, a Čentéš-ügyben hozott döntésével veszélyes lett a jogállamra. A rosszindulatú szenilis bácsi degradálja az államfői posztot. És itt ért véget a móka. Jogászként, sőt, volt főügyészként nyolcoldalas lányregényben (tele célozgatással, pletykával, személyes ellenszenvvel, kétes hivatkozással) indokolja, hogy miért nem nevezi ki a parlament által törvényesen megválasztott főügyészt. Harabin kinevezése, Gaulieder kizárása a parlamentből, vagy éppen a kommunista bűntettek szőnyeg alá söprése bezzeg nem zavarta. Az államfő nem most bukott meg, most csak feltette az i-re a pontot. Most vált abszolút nullává morálisan, szakmailag, politikailag és emberileg. Az ilyennek semmi keresnivalója sem az államfői poszton, sem a közéletben.Nyugdíjba küldése azonban lehetetlen. Ahhoz smeres elvbarátainak bátorsága kellene. Magától pedig biztosan nem távozik, pedig talán ez lenne élete eddigi egyetlen elegáns lépése.
Gašparovič ámokfutásából csak a jobboldal tudhat tanulságot levonni.Most nem Čentéš megválasztásának körülményeire célzok, hanem arra, hogy a véleménykülönbségek legitimitása mellett bizonyos helyzetekben meg kell egyezni. Gašparovič 2004-ben, éppen jól megérdemelt helyére, a történelem szemétdombjára készült, de hirtelen kapott egy esélyt. A jobboldal nem tudott megegyezni, így Eduard Kukan mellett František Mikloško és Martin Bútora is elindult az államfőválasztáson. Az első fordulóban Kukan 3644szavazattal maradt le a második Gašparovičtól, aki a második fordulóban könnyedén verte a már mindenki által gyűlölt Mečiart. 3644 voks rémisztően kevés. 2014-ben elnökválasztás. Nem szeretnénk ismétlést.