Van jövője az európai iparnak?

Hogy akcióképességét mégis bizonyítsa, az Európai Bizottság a múlt héten több olyan stratégiai dokumentumot is bemutatott, melyeknek közös célja a hosszútávon fenntartható európai ipar megteremtése. Talán a legfontosabb a bemutatott dokumentumok közül az energiaárak csökkentésére irányuló akcióterv, mely 2040-ig százmilliárdokkal szeretné csökkenteni az uniós háztartások és vállalatok energiaköltségeit. Mindezt úgy, hogy közben végre kiépítünk egy valóban működő energiauniót, és tovább fejlesztjük majd a megújuló energiaforrásokat is. Az Európai Bizottság szerint az akcióterv sikeres teljesítése esetén az európai háztartások és vállalatok már 2025-ben 45 milliárd eurót takaríthatnak meg, és 2030-ra az éves megtakarítás mértéke eléri majd a 130 milliárd eurót.

A pesszimistább lelkületűek óvatosan állnak hozzá az uniós akciótervekhez, főleg az olyanokhoz, melyek az Európai Bizottság és a tagállamok szoros együttműködését igénylik. Ez jelenleg gyakran hiánycikk az unióban, és nehéz elképzelni, hogy éppen az energiaunió kialakítása terén fognak a tagországok kéz a kézben együttműködni. Még ennél is több pesszimizmussal lehet tekinteni a tisztább iparágakról szóló megegyezésre, mely 100 milliárd eurót mozgósít a tiszta európai ipar kiépítésére. Alapjában véve azonban csak a már meglévő uniós források átcsoportosításáról van szó, de a 100 milliárd euró eléréséhez szükség lesz az uniós tagországok önkéntesen befizetett forrásaira is 30 milliárd euró értékben. A 100 milliárd euró nagy összegnek tűnik, ám a szakértők szerint az uniós ipar szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentéséhez ennél sokkal nagyobb összegre lesz szükség. Több forrásból is billiós szintű befektetések szükségességéről hallunk, viszont ehhez közös uniós adósságra lenne szükség, ami ebben a pillanatban nem tűnik realisztikus megoldásnak.

Hogy valami pozitívumot is említsünk: az uniós vállalatok biztosan örülni fognak a környezetvédelemmel kapcsolatos bürokrácia jelentős csökkentésének. Az Európai Bizottság tervezete szerint az uniós vállalatok mintegy 80 százaléka megúszná a jelentéstételt a környezeti hatásukról és az éghajlati kockázatoknak való kitettségükről. Az új javaslat szerint csak a legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára lesz kötelező a zöld jelentések készítése. Ennek hallatán az uniós kis- és középvállalatok nyilván fellélegeztek, és a nagyvállalatok is biztosan értékelik, hogy a zöld jelentéseket először csak 2028-ban kell elkészíteniük.

Hogy az Európai Bizottság akció- és befektetési tervei mire lesznek elegendőek, az nagyban annak függvénye lesz, hogy mennyire zilálja szét a világgazdaságot Donald Trump. Sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy az USA és az EU éppen egy kereskedelmi háború felé sodródnak, mely alapjaiban rengeti meg mindkét gazdaságot. 25 százalékos amerikai védővámok bevezetése esetén az uniós ipar még mélyebb válságba kerül, és nincs az az akcióterv, amely ezen segíteni tudna.