Változik az alapítványi törvény

„A mostani törvény az alapítványok jogállásának átláthatóvá tételét és a velük kapcsolatos bizalom erősítését célozza” – olvasható a szaktárca elemzésében. A jogszabálytervezet komplex módon szabályozza az alapítás, társulás, felosztás, megszűnés, gazdálkodás feltételeit, illetve a különféle alapok létrehozásának a körülményeit. „Mint vagyoni társulásnak célirányos szerepe van, amelyet az általános közhasznú tevékenységen kívül pontosabban kell meghatározni. Az intézményt hivatalosan bejegyző szerv rugalmasan döntheti el, hogy az adott alapítvány a társadalom megváltozott igényeire reagál-e, azaz valóban közhasznú-e. A bejegyzést elutasító határozat ellen a bíróságnál lehet fellebbezni” – áll a minisztérium magyarázatában. Az alapítvány saját forrásból pénzbeli és nem pénzbeli támogatást nyújt harmadik személyeknek, kezeli saját vagyonát és az alapítványi alapot. Természetes és jogi személyek egyedül és többen társulva egyaránt létrehozhatják, miközben az alaptőke legkevesebb félmillió lehet (jelenleg százezer korona), és minden alapító tagnak legalább 20 ezer koronával kell hozzájárulnia. Az alaptőkén kívül a vagyont képezi az alapítványi alap és az egyéb vagyon. Az alap az alaptőkén kívüli pénztulajdont; az egyéb vagyon pedig az értékpapírokat, a tulajdonjogot, illetve az alaptőkébe és az alapba nem tartozó egyéb értéktárgyakat jelenti.

Az alapítvány úgynevezett alapítványi levéllel jön létre. Ez egyoldalú nyilatkozat, mely az alapítók elhatározását tükrözi. A levél tartalmát törvény nem szabályozza, teljes mértékben az alapító tag(ok)tól függ. Az alapítvány hivatalosan a törvényes feltételek teljesítése után, a belügyminisztérium illetékes osztályán történő bejegyzés pillanatától létezik. Külföldi intézmények ugyanilyen feltételek mellett tevékenykedhetnek nálunk; fontos, hogy bejegyeztessék magukat.

Az alapító tagok szolidárisan, azaz közösen és egyformán vállalják a felelősséget az alapítás pillanatától válallt kötelezettségek teljesítéséért.

Az alap nem önálló alapítványként is felfogható, önálló jogi személyként nem léphet fel. Előre meghatározott közhasznú vagy egyéni humanitárius segítségnyújtás céljából jön létre, közvetítésével egyszerűen és gyorsan össze lehet gyűjteni viszonylag sok pénzt sürgős segítségnyújtásra, például műtétre, egészségügyi ségédeszközök vásárlására, külföldi gyógykezelésre, természeti katasztrófák áldozatainak a megsegítésére. A pénzt átlátható módon kell felhasználni. Az alapot az alapítvány egyedül vagy más szervezetekkel közösen is létrehozhatja.

A legfontosabb kérdésekről az igazgatótanács dönt. Élén az elnök áll, a tanácstagok funkciójukat bérmentve töltik be. A tanács dönt az elkerülhetetlen kiadásokról, a működési költségekről, és kidolgozza az évi költségvetést. A jogképviselet, illetve a végrehajtás az ügyvivő feladata, akit gyakran igazgatónak hívnak. Ő képviseli az alapot is. Tisztségéből az igazgatótanács hívhatja vissza. Az alapítvány gazdálkodását és tevékenységét a felügyelőtanács ellenőrzi. A jogszabály nem írja elő az intézmény szerkezeti felépítését, az alapító tagok maguk határozzák meg.

Az alapítvány kizárólag közhasznú célok támogatására és megvalósítására, illetve működése biztosítására fordíthatja vagyonát. Azaz nem bocsáthatják sem az alapítók, sem az igazgatótanácsi tagok, az igazgató, valamilyen más szerv tagja vagy közel álló személy, családtag rendelkezésére. Az alapítványok apolitikusak, azaz tilos vagyonukkal pártot, mozgalmat, politikai tömörülést, politikusokat támogatni. Az ingatlanok hatékonyabb felhasználása céljából vállalkozói tevékenységet viszont folytathatnak, de az így szerzett bevételt kizárólag a törvénnyel összhangban lehet felhasználni. Az alaptőkét nem lehet leterhelni, elajándékozni, betétként használni. A pénzt külön bankszámlára kell helyezni. Ha célirányos ajándékot kap az alapítvány, más célra csak az ajándékozó beleegyezésével lehet használni. Egész vagyonával felel a tevékenységéért, a polgárok az éves jelentés közvetítésével ellenőrizhetik azt. A jelentéstétel kötelező és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Ha nem küldik el a belügyminisztérium illetékes osztályára, a kiszabható bírság 10 és 100 ezer korona között van. Ezenkívül az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény értelmében is kötelesek tájékoztatni.

„Az új törvény nem támadás a harmadik oldal ellen, csak szigorítja az alapítványok létrehozásának a feltételeit, másrészt lerombolja működésük bürökratikus akadályait. Átláthatóbbá teszi az adományozókkal fenntartott viszonyát, erősödik a lakossági ellenőrzés, hatékonyabbá válik a gazdálkodás. Megszűnik például az a tizenöt százalékos határ, melyet a kiadásokból a működtetésére lehet fordítani” – összegezte Ján Čarnogurský.