Vadkeleti bevásárlás

Harc a parkolóhelyért, versenyfutás a bevásárlókocsiért, tolakodás, káromkodás, olykor még pofonok is –ilyen a fogyasztói kultúra a szlovákiai szupermarketekben. Egy-két éve még élt bennünk a remény, hogy a nagy nyugati üzletláncok megjelenésével a bevásárlás is „nyugatiasabbá” válik.

Harc a parkolóhelyért, versenyfutás a bevásárlókocsiért, tolakodás, káromkodás, olykor még pofonok is –ilyen a fogyasztói kultúra a szlovákiai szupermarketekben. Egy-két éve még élt bennünk a remény, hogy a nagy nyugati üzletláncok megjelenésével a bevásárlás is „nyugatiasabbá” válik. Várakozásunkat erősítette a masszív reklámkampány is. A sajtó minden egyes új üzletközpontról, mint a nyugati civilizáció fellegváráról adott számot. Megszűnik a sorbanállás, az utazás, az idegeskedés, az áruhiány és a pocsék termék, mindent egy helyen, akciós áron – halljuk még ma is nap mint nap a reklámszöveget. Fedezze fel a vásárlás örömét – teszik hozzá szerényen, hogy hívó szavukra ezrek tolakodjanak megbabonázva a szupermarketek előtt.

A karácsonyi bevásárlási láz csak fokozza az egész éves őrületet. Kit érdekel ilyenkor, hogy akár egy órát is várni kell, míg felszabadul egy parkolóhely? Hogy egy újabb félórába kerül, míg sikerül megszereznünk a túlméretezett bevásárlókocsit, amit úgysem töltünk tele, és ami csak arra jó, hogy egymás lábát tiporjuk. Hogy az üzletlánc egyenruhájába bújtatott, üzletesnek álcázott, fontos képpel fel alá futkosó alkalmazottak egyike sem tud segíteni, ha valamit képtelenek vagyunk megtalálni? Hogy a pénztárak fele zárva van, amikor a működő egy-kettőnél hosszú sorok kígyóznak? Valószínűleg senkit.

Az üzletlánc tulajdonosa örül, hogy a pénzét nem kell a minőség javítására fordítania, hiszen jól tudja, a vadkeleti népség ezt nem igényli. Őket csak az akcióval lehet megnyerni. Akciós ár – a bűvös varázsszó, amivel nálunk egyelőre mindent el lehet adni, a rohadt zöldségtől kezdve a nyugaton kiszuperált számítógépig, hogy aztán másnap rájöjjünk, a sarki kisboltban „nem akciós áron” jóval olcsóbban bevásárolhattunk volna. Ennek ellenére mi legközelebb is a szupermarketben vásárolunk, azzal nyugtatgatva magunkat, hogy ha a szomszéd is ott vásárol, biztos megéri. És hogy baj van a minőséggel? Tudjuk, de nem szólunk. Miért épp én vigyem el a balhét? Negyven év során beidegződött reakciók a karácsonyi bevásárlásnál. Mi ilyenek vagyunk, és talán már ilyenek is maradunk.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?