V4: Kényszerszünet? Agónia?

Nem sokkal később a lengyel civil konzervatív mozgalom közleményben jelentette be, hogy lefújta a tervezett utat. Odahaza tart békemenetet – a háború ellen. Mivel a különvonat árát már kifizette, felkérte a Lengyel Államvasutakat, hogy azzal ukrán menekülteket szállítson. Március 15-én egyetlen fehér-piros zászló lobogott a budapesti felvonuláson – azt is magyar állampolgár vitte az Index.hu beszámolója szerint.

A távolmaradó lengyel civilek nyilván a magyarokhoz fűződő több évszázados barátságra gondolva nem közölték elhatározásuk okát. A varsói politikusok viszont szókimondóbbak. Mateusz Morawiecki miniszterelnök több alkalommal is csalódását fejezte ki a magyar kormány orosz-politikája miatt. Az ottani médiumok úgy tudják, hogy Andrzej Duda államfő ugyanilyen meggondolásból egyelőre nem hajlandó fogadni búcsúlátogatásra bejelentkező partnerét, a második megbízatási idejének végeztével az elnöki posztról rövidesen távozó Áder Jánost – ez pedig a két ország kapcsolatában példátlan lenne.

Még a diplomáciai szabályokra sincs tekintettel viszont a lengyel ellenzék, vezetői sokkal vaskosabb jelzőkkel illetik Orbán Viktort és Szijjártó Pétert – térségünk árulóinak nevezik őket. Donald Tusk, a néppártiak vezetője pedig úgy vélekedett, a magyar kormányfő sokat tett azért, hogy Európa Putyin-barátként könyvelje el őt. Hasonló bírálatok hallatszanak Prágából is, egyre hangosabban. A legnagyobb nemzetközi visszhangot Jana Černochová cseh védelmi miniszter váltotta ki, indulatos nyilatkozatával és döntésével megtorpedózta a visegrádi miniszterek Budapestre tervezett tanácskozását: „Nem teszek eleget a magyar kormány meghívásának, amelynek fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére” – közölte Twitter-bejegyzésében. Nyugati szomszédunknál a V4 helyett egyre többet beszélnek az S3-ról (slavkovi hármak), amelyet 2015 januárjában Csehország, Ausztria és Szlovákia hozott létre a közép-európai együttműködés egyik alternatívájaként. Prága és Pozsony célja kezdetben az is volt, hogy az osztrákok idővel csatlakozhatnának a visegrádiakhoz, ám erre Bécs semmilyen hajlandóságot nem mutatott.

Újabban több cseh politikus – főleg a magyar és a lengyel belpolitika, valamint az EU címére elhangzó folyamatos bírálatok miatt – a slavkovi hármak együttműködésében látja a térség jövőjét, akár a visegrádiaktól való távolodás árán. Ezt a szándékot igazolta Petr Fiala cseh miniszterelnök, aki legutóbb nem vett részt Brüsszelben a visegrádiak uniós csúcstalálkozó előtti szokásos egyeztetésén a Novinky.cz tudósítása szerint. Ugyanabban az időpontban osztrák kollégájával tárgyalt.

Annak ellenére, hogy idáig Orbán is megszavazta a Moszkva elleni uniós szankciókat, felvetődik a kérdés: vajon befellegzett a V4-ek kétségtelenül fontos együttműködésének, vagy csak kényszerszünetről van szó? A választ az elkövetkező hetek adhatják meg. Partnerei talán elnéznék Budapestnek, hogy velük ellentétben az ukrán elnök kérését elhárítva nem szállít fegyvert keleti szomszédjának. Ehhez joga van. Jaroslaw Kaczynski kifejtette: nem boldog Budapest magatartása miatt, de meg kell várni a vasárnapi magyar parlamenti választások eredményét. Ő nyilván nem az ellenzék és Márky-Zay győzelmét várja, hanem azt, hogy újabb sikerével Orbán Viktornak az eddiginél nagyobb mozgástere lesz. Szakít eddigi kétkulacsos politikájával, és legalább elítéli Putyint az orosz agresszió miatt.

Jó példát Miloš Zeman cseh államfő mutat, aki idén januárban még úriembernek nevezte a Kreml urát. Február 24-én azonban nem habozott: „Tévedtem. Továbbra is tisztelem az orosz népet, de Putyin agresszor!” – mondta Zeman.