Vélemény

Üzenet az utókornak

Az öregember felszállt a villamosra. Egy ideig várakozott, aztán amikor a többi utas is helyet foglalt, megköszörülte a torkát és beszélni kezdett.
Lampl Zsuzsanna

2019. május 17. 19:08

Először köszönt, majd teljes névvel bemutatkozott. Aztán elmondta, hogy hol lakik, mivel foglalkozik, hova megy, mi lesz a jövő heti programja. Utána elővett egy fényképalbumot, kinyitotta, és az elképedt közönségnek elkezdte mutogatni a családi fotókat. Látják kérem, ez a meztelen baba a kislányom, persze ma már maga is családanya, íme, itt a két kisgyereke, most éppen Korfura készülnek nyaralni! Az emberek hüledeztek. Ki ez, mit akar?! Teljesen megőrült, minek mondja és mutogatja ezeket?! Hagyja abba, minket ez nem érdekel, kiabálták többen. 

A férfi csak csóválta a fejét, majd újra megszólalt: nem értem, miért csodálkoznak, hisz maguk ugyanezt csinálják a Facebookon!

Hogy igaz-e a történet, nem tudom, mindenesetre a valóságról szól. Arról, ahogyan a világon embermilliók minden fenntartás nélkül tárulkoznak ki a nagy ismeretlennek. Tapasztalják, hogy az általuk megosztott képek, bejegyzések nem mindig csak azokhoz jutnak el, akiknek szánják őket, hanem azokon keresztül olyanokhoz is, akikről az égvilágon semmit sem tudnak. Hisz épp ez a hálózatok (egyik) lényege. Ennek ellenére a valódi életben alkalmazott elővigyázatosságuk a virtuális világgal való kapcsolatban szinte teljesen eltűnik.

Miközben ezt a cikket írom, találomra nézelődök a Facebookon. Látom, ki mit ültetett a kertjében, mit főz ebédre, egy ismerős épp merre császkál (miközben tudom, hogy betegállományban van), mások pedig a következő napokban milyen eseményeken szándékoznak részt venni. Meg tudom nézni, mikor és hol van az az esemény, mikortól meddig tart. Látom, melyik család van éppen szabadságon, vagyis feltehetően üres a házuk, amelyről visszamenőleg elég sok képet találok, kerti partin és egyéb alkalmakkor fotózva. Látok sorozatfényképeket gyönyörű kisgyerekekről, s önkéntelenül az a bárányokról szóló frappáns szlovák rajzfilm jut az eszembe, amelyben a kis birkák ész nélkül facebookozva nem veszik észre, hogy a másik oldalon a farkas vicsorog rájuk.

És mindez túlél bennünket. A Facebook a halálunk után is rendületlenül jelzi majd, hogy születésnapunk van, s képeink és szövegeink keringeni fognak, mint (egyesek szerint) Gagarin a világűrben. Mindez erkölcsi problémákat vet fel, amelyekkel egyelőre még senki nem számol. Pedig ezzel is foglalkozni kell, mert amint azt a Hospodárske noviny brit forrásokra hivatkozva írja, 

a Facebook jelenlegi növekedési tempója mellett 2070-ben virtuális temetővé válik: 4,9 milliárd halott felhasználói profilja lesz, több, mint amennyi élőé.

Nem árt hát meggondolni, mit hagyunk az utókorra. Már ha egyáltalán hagyunk valamit.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Nőtt a munkanélküliek száma

Két halottja és két sérültje van egy csetneki balesetnek - a fiatal sofőr megcsúszott az úton

Barkácsáruházra zuhant egy kisrepülőgép Németországban

A hely, ahol bárki megérintheti a Holdat

GALÉRIA: Így zajlott a pozsonyi Pride

VIDEÓ: Pánikba esett a sebe láttán egy kerékpáros a Touron

Legfrissebb galériák
Olvasta már?