Űrkatasztrófák

2003. január 16. – az indulásČTK/AP-felvétel1981. április 12-én indult első útjára a Columbia amerikai űrrepülőgép. A startot eredetileg április 10-re tervezték, de egy számítógépes rendellenesség miatt le kellett állítani a visszaszámlálást. ĺgy két nappal később emelkedett a magasba a floridai Cape Canaveralról a Columbia, fedélzetén a Holdat is megjárt veterán John Younggal és az újonc Robert Crippennel. Az első út két napig tartott, tulajdonképpen berepülése volt a feladat. A későbbiekben az űrsiklóflotta négy tagúra bővült: szolgálatba állították a Challengert (1982), a Discoveryt (1983), és az Atlantist (1985). A Challenger 1986-os tragédiája után 1991-ben került a flottához az Endeavour. Egy-egy űrrepülőgépet száz indításra terveztek. Mostanáig a négytagú siklócsalád tagjai tervezett élettartamuknak csak kis részét érték el, hadrafoghatóságukat a közelmúltban még további mintegy húsz évre tették. Az eddigi küldetések során a flotta egységei összességében 2 és fél évnyi időn át keringtek a Föld körül.

Aprónak tűnt a sérülés

2003. február 1. – a tragikus visszatérésČTK/AP-felvétel Nem kizárt, hogy egy aprónak tűnő sérülés – amelyről a NASA a start óta tudott – kritikus helyzetben katasztrofális eseménysorozatot indított el. Ha valóban ez volt a tragédia oka, lett volna lehetőség arra, hogy a Columbia legénységét megmentsék. A NASA szombaton elismerte, hogy a Columbia űrrepülőgép startja során egy több méteres darab vált le a fő hajtóanyagtartály szigeteléséből, amely eltalálta a bal oldali szárnyat. A NASA nem tartotta veszélyesnek ennek következményeit, de most alaposan ki fogják vizsgálni az ügyet. A NASA tehát tudott egy esetleges sérülésről, ezért most fejek fognak hullani. A tragédia bekövetkezte előtt röviddel még minden rendben ment, az űrrepülőgép a megfelelő pályán haladt. Pár perccel a katasztrófa előtt jöttek az első, problémákra utaló jelek: a hőérzékelő szenzorok elnémulása a bal oldali szárnyon. Röviddel ezután a gép szerkezetének hirtelen felmelegedését észlelték, majd meg is szakadt a kapcsolat. Ez azonban ebben az időszakban természetes volt, mert a gép belépett a sűrű légkörbe, és a körülötte kialakuló plazmafelhő miatt lehetetlenné vált a rádió-összeköttetés. Feltehető, hogy a Columbia hamarosan elfordult a kijelölt repülési iránytól. Ennek következményeként a hőpajzzsal kevésbé védett részei fordulhattak előre, és a gép elégett. Elvileg lett volna rá lehetőség, hogy a Columbiáról az űrhajósok kilépjenek a nyílt űrbe a Nemzetközi Űrállomás mellett, és átmenjenek annak fedélzetére. Ezután fel lehetett volna küldeni egy másik űrrepülőgépet, amelynek legénysége megvizsgálta volna a szárnyat, s az eredmény függvényében dönthettek volna a továbbiakról. Mindez azonban egyelőre feltételezés.

Űrkatasztrófák kronológiája

1960. október 25. – A Kazahsztán területén található bajkonuri űrrepülőtéren indítása előtt harminc perccel felrobbant egy üzemanyaggal feltöltött interkontinentális ballisztikus rakéta; 165 személy halt meg.

1961. március 23. – Csillagvárosban a túlnyomásos oxigénkamrában kitört tűzben életét veszítette Valentyin Bondarenko űrhajósjelölt.

1967. január 27. – Az amerikai holdkutatási program keretében tartott földi ellenőrző gyakorlatozás közben a parancsnoki kabin elektromos rövidzárlata okozta tűz miatt felrobbant és megsemmisült az Apolló űrhajó, utasai, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee űrhajósok meghaltak.

1967. április 24. – Vlagyimir Komarov szovjet űrhajós a Szojuz–1 űrhajón végzett repülés után leszálláskor életét vesztette.

1968. március 27. – Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, aki 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajóval megkerülte a Földet, berepülő gépével lezuhant és életét vesztette.

1971. június 30. – A Szojuz–11 szovjet űrhajó három űrhajósa: Georgij Dobrovolszkij alezredes, Viktor Pacajev kísérletező mérnök és Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök háromhetes kísérletezés után leszálláskor meghalt.

1973. június 23. – Pleszeckben egy Kozmosz típusú hordozórakéta üzemanyag-feltöltés közben lángra lobbant, kilenc technikus és egy katona életét vesztette.

1980. március 18. – A pleszecki űrrepülőtéren egy Vosztok rakéta felrobbant. Az űrkorszak egyik legsúlyosabb szerencsétlenségének 50 áldozata volt. Az eset csak 1989-ben került nyilvánosságra.

1986. január 28. – A Challenger amerikai űrrepülőgép a Cape Canaveral-i támaszpontról való start után 73 másodperccel felrobbant. A hét utas: Michale Smith, Francis Scobee, Ronald McNair, Ellison Onizuka, Gregory Jarvis, Judith Resnik asztronauta és Christa McAuliffe tanárnő életét vesztette. (m, o-o)