Nem csodálkozom, ha a Közel-Kelettel kapcsolatban bárkinek az aktuális iraki bombamerénylet ugrik be, esetleg a tegnap elkezdett izraeli telepesek gázai „kivonása”. Míg az előbbi állandó(an) fájdalmas műsorszám, utóbbi történelmi jelentősége vitathatatlan. Hát még ha sikeres lesz.
Új perzsa nóta
Eközben azonban a világ – inkább gyorsan, mint lassan – egy hosszú ideig tartó és nagyhatású konfliktusra rendezkedhet be – Iránban. A muzulmán ország ugyanis a múlt héten elutasította az EU javaslatát atomenergia-programjával kapcsolatban. Bár az EU-javaslatot nem hozták nyilvánosságra, annyi azért kiszivárgott, hogy az unió elismerte volna Irán jogát az atomenergia-programra, de nemet mond az urán dúsítására. Cserébe fűtőanyagot (amelyhez a dúsítás szintén nélkülözhetetlen) és hosszú távú támogatást ígért ahhoz, hogy Irán atomenergia felhasználásával állíthasson elő villanyáramot.
Ezzel Irán tehát felmondta a tavaly novemberben Párizsban megkötött megállapodást, amelyben vállalta az urándúsítás felfüggesztését a vita politikai megoldásáig. Pedig a Franciaország, Nagy-Britannia és Németország alkotta EU-triónak már a párizsi megállapodás összetákolása is két évébe került. Az ez év júniusában megválasztott ultrakonzervatív Mahmoud Ahmadinedzsád új iráni elnök azonban ideológiailag remekül kiegészíti az ország vallási és tényleges vezetőjét, Ali Khomeini ajatollahot. Az eddig Khatami elnök által képviselt liberális politikai kiegyensúlyozottságnak valószínűleg vége. Perzsiából új nóta szól. Talán katonai induló.
Mivel az EU és az USA is attól tart, hogy Teherán titokban atomfegyver előállítására törekszik, a két éve folyó tárgyalások során egyre közelebb került egymáshoz a két nagyhatalom külpolitikája. Ráadásul az USA teljes támogatásáról biztosította az EU-javaslatot, pedig eddig nem volt hajlandó semmilyen – polgári célokat szolgáló – iráni atomprogramot sem elfogadni. Iráni hatásra (is) az európai diplomaták eddig a legféltettebb gyémántként őrizték az Iránnal folytatott párbeszédet, elsősorban amerikai kollégáik elől. Még mielőtt azonban az EU–USA közös politika beindulhatna, könnyen a múlté lehet. Schröder német kancellár ugyanis a hétvégén megkezdett választási kampányában arra figyelmeztette az USA-t, hogy zárja ki a fegyverhasználatát Iránnal szemben. Ismerve az amerikai haderő teljes lekötöttségét, ez csak arra lehetett jó, hogy Schröder lekoppintsa a három évvel ezelőtti – az iraki helyzettel kapcsolatos – Amerika-ellenes választási kampányát. Akkor az amerikaiak két évig nem álltak szóba vele.
Múlt héten Irán beindította a dúsítást, mondván: nemzeti érdek. Ez lehet polgári célzatú, de katonai céloknak is megfelelhet. Az EU rendkívüli ülést hívott össze mára, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ENSZ-hez fordult. A kör bezárult, a gyémánt eltörött. Mi pedig figyeljünk...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.