Új orbáni korszak – közelítés Putyinhoz

Az „új korszakról” azonban nemcsak a választások előtt hallgatott, most is keveset árult el róla. Beszédéből az látszik, hogy folytatni fogja a sorosozást, a migránsozást és az unió bomlasztását, amihez valószínűleg megpróbál majd felhasználni egyes kelet-európai országokat is.

Az újra elővett „kereszténydemokrácia” nem új kifejezés Orbán szótárában, erre „finomította” az illiberális demokráciát, de a meghatározásával adós maradt. A kifejezéssel ugyanis az a gond, hogy Orbán nem mint egy eszmerendszer, kereszténydemokrata eszmék, értékek értelemben használja, hanem társadalmi berendezkedésként, a liberális, az egyéni szabadságjogokon alapuló demokrácia ellenpontjaként. Ennek csak Putyin és Erdogan örülhet, akikkel a beszéde szerint is jóban akar lenni.

Az „új korszak” építéséből egyelőre az látszik, hogy folytatni fogja az uniót bomlasztó, a közös uniós szervek szerepét megkérdőjelező, a szabadságjogokat megkurtító és a sajtót propagandacélokra használó eddigi politikáját, és közelít a putyini rendszerhez, amennyire ezt az unió engedi.

Ezt mutatja, hogy kétségbe vonja az Európai Bizottságnak mint az unió egyik legfontosabb irányító szervének a hatásköreit. A szabadság ellenségének nevezte, s annak örül, hogy a jelenlegi összetételében már csak 300 napja van. Abban bízik, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a választók leváltják az európai „68-as elitet”, és helyette jön majd az „1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generáció”. Már a 68-as generáció is furcsa megnevezés, hiszen Németország vezetője Angela Merkel, aki abban a kommunista Német Demokratikus Köztársaságban nőtt fel, ahová a 68-as eszmék csak erősen szűrve jutottak át a berlini falon, Franciaország elnöke, Emmanuel Macron pedig 1977-ben született… De ugyanilyen furcsa az „1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generáció” kifejezés is, amit feltehetően térségünk politikusaira értett. Ebből az antikommunista feltételezhetően igaz, de én például 1990-ben nem éreztem a Fideszben sem a „keresztény és nemzeti elkötelezettséget”.

Beszédének központi eleme, ahogy ő fogalmazott, „a legfontosabb terv, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét”. Az, hogy Magyarországot össze akarja kötni a szomszédos országokkal, egyáltalán nem új terv, hiszen ezt több uniós dokumentum is tartalmazza, sőt, az unió külön támogatást ad a határ menti együttműködésre, gondoljunk csak az Ipoly-hidakra vagy az új komáromi Duna-hídra, amely szintén uniós forrásból épül.

A Kárpát-medence és Közép-Európa hangoztatása azonban Orbánnál Brüsszel, továbbá Németország és Franciaország ellenpólusát jelenti, még ha az unión belül is. Az már csak hab a tortán, hogy a Nyugatot vádolja a sajtó cenzúrázásával egy olyan kormány vezetőjeként, amely már nyolc éve mindent megtesz a szabad sajtó elhallgattatása érdekében, pénzt, paripát nem sajnálva. Végül még egy hangzatos elem: Magyarországot 2030-ra az öt legélhetőbb ország közt akarja látni. Ehhez csak sok sikert lehet neki kívánni, azonban az „elmúlt nyolc év” nem ebbe az irányba mutat.