Törpék támadása

Az ilyen pártok névválasztásánál eleve a jól hangzó, ugrást jelentő mozaikszón van a hangsúly, nem a név valódi tartalommal való megtöltésén. A pártot a Szabadság és Szolidaritást Jozef Kollárral elhagyó Juraj Miškov alapította, a szombati alakuló kongresszuson őt választották meg pártelnöknek, igaz, nem is indult más.

Múlt héten bejegyezték a Radio Expres egykori vezetőjének nevével fémjelzett Esély (Šanca) pártot is. Eva Babitzová, miután nem sikerült magát beszavaztatnia az agonizáló SDKÚ vezetésébe, új pártot gründolt. Azt egyelőre nem nagyon látni, hogy mit szeretnének, de az biztos, hogy meg akarják magukat mérettetni a jövő évi parlamenti választásokon, ugyanis ez a bejegyzésükről kiadott sajtóközlemény első mondata. (Persze, ezt ennek ismerete nélkül is gondolhattuk volna, pártot általában ezért alapítanak.)

Alojz Hlinának, a néptribunusból lett politikusnak valószínűleg megtetszett a parlament, és belátta, hogy miután Igor Matovičcsal, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnökével összerúgta a port, saját, kibontakozóban levő Állampolgárok nevű pártjával nehezen tudná magát oda visszadolgozni. Mert Állampolgárok nincs is, csak Alojz Hlina van. Egy év alatt fel lehet ugyan hozni egy pártot, sőt, ha van pénz, rövidebb idő alatt is be lehet kerülni a köztudatba, de sokkal biztosabb – és olcsóbb –, ha kereszténydemokratának áll, még ha elsőre furcsálljuk is ezt.

Újra összeállnak a jobb létre szenderült Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból (HZDS) való kiválással megalakult, s azóta a teljes eljelentéktelenedésbe zuhant, szinte már mérhetetlen támogatottságot produkáló törpepártok, Nemzeti Koalíció néven. Míg az előbb említett alakulatok leváltani szeretnék a Smert, addig az egykori Mečiar-huszárok egyenesen azért alapítanak pártot, hogy felkínálkozzanak a Smernek. Önbizalom, az van.

És mindez csak egyheti merítés a hazai politika vizeiből. Miközben az SDKÚ fokozatosan kikopik a köztudatból is, az Új Többség és a Szabadság és Szolidaritás olyannyira bizonytalan saját parlamentbe kerülései esélyeiben – joggal! –, hogy inkább Igor Matovič gatyamadzagjára függeszkedik. Amerre nézünk, mindenütt komoly bizonytalanságot láthatunk. Jelenlegi ismereteink függvényében egy dolgot mondhatunk el a jövő évi választásokról, borzalmas kínrímbe foglalva: aki Smer, az nyer. A többi nyitott kérdés, a sok törpepárt ugyanis alaposan megkeverheti a lapokat, és a jelenlegi választási rendszerben ez is Ficóékat erősíti.