Tolvajnak nézik a kocsit toló anyát

Egyik délelőtti somorjai látogatásomkor kellett ráébrednem, hogy kisgyermekes anyukaként a társadalom nem kívánt rétegéhez tartozom. A nagymamámat szállítottam operáció utáni orvosi ellenőrzésre, és amíg vártunk rá, a 4 hónapos kisfiammal babakocsival sétálni indultunk, hogy levegőzés közben elintézzük a vásárolnivalókat is. Többek közt a nagyfiamnak szerettem volna nadrágot venni, aki óvodáskorú lévén rendszeresen lyukas térddel jön haza. Szintén kisgyermekes anyuka barátnőm tanácsára a főutcai Simba ruhaüzlet volt az egyik célpontunk. Lifttel szerencsésen leküzdöttem a babakocsisok számára gyakran reménytelen emeletet, és a liftből kilépve örömmel állapítottam meg, hogy az árupolcok közötti folyosók tágasak, így a babakocsival nem verem le az árut és gyermekem testi épségét sem fenyegetik az esetleg lehulló tárgyak. Csakhogy az üzlet bejáratánál az alkalmazott az ajtón lévő áthúzott babakocsit ábrázoló rajzocskára mutatott. Eleinte hitetlenkedve magyaráztam, hogy a kisbabámat nem hagyhatom magára és nem tudok vásárolni a picivel a karomon, aki ráadásul alszik. Az elárusítónő azonban nyomatékosan ismételte, hogy a babát vagy a karomon viszem be, vagy kint hagyom a kocsiban. Elmondása szerint a babakocsis anyukák azért nem kívánatosak, mert állítólag abban szokták kicsempészni az árut. Kisebb tétovázás után megpróbáltam ennek ellenére bemenni a babakocsival, mire három alkalmazott szaladt utánam és kiutasítottak, mint amolyan bűnözőt. Hiába vitatkoztam kétségbeesetten, végül könnyekkel a szememben kellett távoznom – az alkalmazottak felháborodott és a többi vásárló közömbös tekintete kísért.

Úgy gondoltam, hogy nem hagyom annyiban a dolgot és a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordultam. Ott megtudtam, hogy rengeteg hasonló panasz érkezik hozzájuk, és a legnagyobb sajnálatukra nem áll módukban segíteni, mivel a törvény értelmében az eladónak jogában áll meghatározni az eladás feltételeit. Az alapvető emberi jogok alkalmazása nehézkes lenne, mivel a fogyasztóvédelmi jogszabályok nem tartalmaznak ilyen irányú egyértelmű védelmet.

Aktuális téma a diszkrimináció – gyakran halljuk, hogy tilos a nem, vallás és nemzetiség szerinti megkülönböztetés. Kisebségi magyarként különösen érzékenyen érint ez a téma. Álmomban sem gondoltam volna, hogy babakocsit tolva egyszer majd automatikusan a tolvaj bélyegét sütik rám. Az üzleti lopások kivédésére vannak hatékonyabb módszerek is, mint kitiltani azokat az anyukákat, akik nem hajlandók felügyelet nélkül hagyni gyermeküket. Tudomásom szerint, némely országokban pénzbírsággal sújtják azokat a szülőket, akik kint hagyjak a gyermeküket az üzlet előtt. Bennünket védő jogszabály hiányában azonban tőlünk vásárlóktól is függ, hogy mennyire hagyjuk magunkat megalázni azzal, hogy alárendeljük magunkat az önkényesen alkalmazott értelmetlen szabályoknak. Lakóhelyemen, Pozsonypüspökin a helyi élelmiszerüzletben az elárusítónők nemegyszer új pénztárt nyitnak, hogy ne kelljen a babakocsival hosszasan várni.

Végh Orsolya és kisfia, Ádám Pozsonypüspöki