Több veszély is leselkedik az EU-bővítésre

Az EU-bővítéssel kapcsolatos legnagyobb fenntartásokat eddig a tagországok részéről várták, de újabban a tagjelöltek körében is szaporodnak a gondok – írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt terjedelmes elemzés szerint a szudétanémetek körüli vita szemlélteti, hogy a tagjelöltek is kirobbanthatnak súlyos nézeteltéréseket.

A kényes témákat könnyebben lehetne kezelni, ha a bővítés népszerűbb volna az EU-ban és a legtöbb tagjelölt országban, ahol támogatottsága jelenleg átlag 65 százalék körül van. Mivel a politikai elitek mindkét oldalon elkötelezettek a bővítés iránt, a teljes kudarc valószínűsége csekély. Fennáll viszont annak a kockázata, hogy egy vagy több tagjelölt kimarad a 2004-re várt bővítési hullámból, vagy esetleg saját magát zárja ki egy elutasító eredménnyel végződő népszavazással – véli az elemző. E veszélyeket szerinte a szudétanémetek, illetve a Beneš-dekrétumok körüli viták szemléltetik a legjobban. A dekrétumok visszavonásának osztrák és magyar részről hangoztatott követelése védekező pozícióba szorította a cseh és a szlovák kormányt, az utóbbi számára pedig Vladimír Mečiar volt kormányfő visszatérésének kilátása miatt belpolitikai problémákat is okozott.

A szerző szerint uniós diplomaták figyelmeztették Szlovákiát, hogy Mečiar újbóli hatalomra kerülése esetén az ország kimaradhat a bővítés következő hullámából, és NATO-csatlakozása is veszélybe kerülhet.

Orbán Viktor magyar kormányfőnek a dekrétumokkal kapcsolatos „kirohanásai” miatt azonban a Mečiar-ellenes koalíció is szorult helyzetbe került. Ha erélytelenül válaszol, azt kockáztatja, hogy elesik a nacionalisták szavazataitól. Ha viszont túlreagálja a vitát, elidegenítheti egyik kulcsfontosságú szövetségesét, az MKP-t. Csehország számára ezzel összefüggésben szerinte Németország jelenti a legnagyobb problémát, noha Prága és Berlin egyaránt tartja magát ahhoz az 1997-es megállapodáshoz, amely szerint nem nyitják meg újra a háború utáni rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Míg a Szudéta-vidék ügyének újjáéledése váratlan fordulat volt, a csatlakozási tárgyalások jelenlegi legfontosabb témája, a közös agrárpolitika körüli viták senkit nem érhettek meglepetésként – fűzi hozzá az elemző, aki szerint ez a kérdés a legtöbb tagjelölt számára politikai problémát jelent, de a jelentős agrárnépességgel rendelkező Lengyelországban vetődik fel a legélesebben.

A közvetlen mezőgazdasági támogatások ügye Lengyelországban felerősítette az euroszkeptikus és EU-ellenes hangokat, sőt a Németországgal kapcsolatos történelmi sérelmeket is felszínre hozta. Ennek nyomán viszont tovább csökkenhet a csatlakozás jelenleg 55 százalékos támogatottsága.

Az elemző emlékeztet arra, hogy a figyelem előterében álló ilyesféle problémák mellett a bővítési folyamatot még számos más, közvetlenül a felszín alatt rejtőző gond zavarhatja. Megemlíti a roma kisebbségek elleni diszkriminációt, a kalinyingrádi enklávé ügyét és a második világháború időszakából származó olyan kérdéseket, mint például a nácik és a kommunisták által Lengyelországban kisajátított javak volt tulajdonosainak kártalanítási igényei.

Az Európai Bizottság illetékeseinek érvei szerint a bővítési folyamat lendülete olyan erős, hogy az ilyen problémákat meg fogják oldani. „Bár a bővítés kilátásai valóban jónak tűnnek, a tagjelölteknél mostanában felszínre kerülő politikai sérelmek arra figyelmeztetnek, hogy az eredményt nem lehet biztosra venni” – állapítja meg a Financial Times elemzője.