Titokzatos Dél-Szlovákia

Friss felmérését a korábbiaknál nagyobb érdeklődés övezi, hiszen a választások előtt nagyobb érdeklődésre tarthat számot, hogy melyik önkormányzat mennyire nyitott az állampolgárok felé. Ismételten kiderült, hogy a nagyobb szlovákiai magyar településeknek semmi okuk a büszkeségre.   Párkány a száz települést tartalmazó listán egyenesen a 99. lett, a nyolcvanas pozíciókban kapott helyet Nagymegyer, Somorja, Komárom, Érsekújvár és Nagykapos, de Szepsi és Dunaszerdahely is a lista alsó harmadában szerepel. Összegezve: a nyilvánosság alig tud valamit a szlovákiai magyarok által lakott települések működéséről. A részterületeket vizsgálva az is kiderül, mit is értünk a települések átláthatatlanságán. Elvétve kerülnek a nyilvánosság elé a képviselő-testületi ülések felvételei, nem tudni, milyen ütemben zajlik a lakossági panaszok elbírálása. Alig használják a városok az internetes közbeszerzést, jelentősen megdrágítva így a folyamatot, teret hagyva a korrupciónak és a klientelizmusnak. Nem tudni, milyen kritériumok alapján osztanak támogatást a városok, és azt sem, ki és miért juthat városi tulajdonban levő lakáshoz. Ellenőrizetlenül zajlik az alkalmazottak felvétele, hiányoznak a vagyonnyilatkozatok és semmi sem szab gátat annak, hogy érdekkonfliktusban levő személyek döntsenek fontos ügyekben.  Az információhiány nem feltétlenül azt jelenti, hogy az adott város vezetése korrupt és alkalmatlan – ugyanakkor a titkolózás és az információk visszatartása sokkal könnyebbé teszi a rablógazdálkodást és az erőforrások pazarlását. Egyelőre csak találgatni lehet, mi az oka a magyarok lakta települések gyenge „szereplésének”, de egyik feltételezés sem megnyugtató. Elképzelhető, hogy a társadalmi szerkezet és a szokások miatt toleráljuk a magába zárkózó városvezetést. Lehet, alig van választék, így verseny sincs a rátermett emberek között, tehát nincs, aki számon kérje az átlátható gazdálkodást és a községi döntéseket. A közbeszédben tabutémának számít, hogy a nyelvi akadályok miatt kevésbé hatékonyan lehet üzemeltetni az átlátható weboldalakat a kétnyelvű környezetben, de néha igenis fontos szerepet játszik, mennyi energiával jár transzparensnek lenni. Végül, de nem utolsósorban, a nyelvi és kulturális különbségek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy különálló közösség – jelen esetben a magyar – adott esetben összezárjon és mindenféle kritérium nélkül megvédje, illetve megválassza az övéit. Divatos szóhasználattal élve, a szlovákiai településeknek meglehetősen széles körű autonómiájuk van. Önállóan döntenek több olyan gazdasági, oktatási vagy szociális jellegű kérdésben, amelyek a helyi települések gyarapodását segítik elő, rossz esetben viszont nehezítik. Az átláthatóság viszont a jó kormányzás egyik ismérve.  Az ilyen felmérések után joggal adódik a kérdés: tudjuk magunkat megfelelően igazgatni? Egy dolog biztos, bő egy hónap múlva a választáson kinyilváníthatjuk véleményünket a településünket közvetlenül irányító tisztviselőkről.