TALLÓZÓ

Kiábrándító képet festenek az Európai Unióval kapcsolatos lelkesedésről, illetve annak hiányáról az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatásai: a belgák nem lelkesednek az EU-bővítésért, az európaiak pedig az európai parlamenti (EP) választásokért. A flamand lapban közölt eredmények szerint a belgáknak csak a 38 százaléka támogatja az EU-bővítést, miközben 49 százalékuk elutasítja. A lap által megszólaltatott szakértő szerint mindez azt mutatja, a politikusok nem magyarázták meg kellőképp a lakosságnak a bővítés jelentőségét, s azt sem, hogy az ehhez kapcsolódó félelmek (például hogy a kelet-közép-európaiak tömeges bevándorlása miatt sokan elvesztik majd munkahelyüket) alaptalanok. Egy másik Eurobarométer-felmérés azt mutatja, a bővítéstől függetlenül minden korábbinál alacsonyabb részvételi arány várható az Európai Parlament júniusi újraválasztásakor. A szervezet 25 tagországában az átlag jócskán 50 százalék alatt lesz, egyébként nagy eltérésekkel: Magyarország például a szavazni akarók élcsoportjában van a maga 47 százalékos becsült részvételi arányával (a legmagasabb szám a görögöknél várható, 66 százalék), ám például az észteknél csak 21, az osztrákoknál és a briteknél 23, a cseheknél pedig csak 24 százalék körül várható a részvételi arány. Egyes szakértők azt remélték, hogy a bővítés nyomán az EU-állampolgárok jobban érdek-lődnek majd a szervezet iránt, s ez növelni fogja a szavazási részvételt. Azonban a közvélemény-kutatás szerint éppen az új tagországok azok, ahol a lakosság a legkevésbé akar elmenni voksolni: míg a „régi” tagállamoknál a szavazópolgárok 50 százaléka tervezi, s ezen belül 34 százalék mondja biztosnak részvételét a választáson, addig ez az arány az új tagországokban 44 és 32 százalék. Ezt egy illetékes azzal magyarázta, hogy az emberek éveken át ábrándoztak a be-lépésről, s most, hogy bent vannak, érthető módon egy kis csalódást éreznek. Mások viszont azt hangsúlyozzák, az EU-politika részletei nem érdeklik az embereket.