TALLÓZÓ

Elismerés és bírálat egyaránt megfogalmazódott a sajtó hasábjain a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) között született újabb együttműködési megállapodással kapcsolatban. A kolozsvári Szabadság beszámolójában megemlíti, hogy a már negyedszer is megkötött egyezség magába foglalja azokat a kormánypárti ígéreteket is, amelyek a tavalyi szerződésben szintén benne voltak, de teljesítetlenek maradtak. A lap az érdemi eredmények közé sorolja, hogy a PSD ismét kötelezi magát a magyar karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, akárcsak a marosvásárhelyi és kolozsvári tévéstúdió adásidejének bővítésére. Újdonságot jelent, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A lap értesülései szerint az aláírás elhúzódott, mert a kormánypárt az utolsó percben is kifogásokat emelt a magyar karok ügyében. Az erdélyi Krónika kommentárjában elismeri: szokatlanul sok eredményt hozott az utóbbi három hétben az RMDSZ és a kisebbségben kormányzó PSD együttműködése. A sort a kényszerbérletbe adott egyházi ingatlanok bérleti díját rögzítő kormányhatározat indította el. A jogszabállyal utólag sikerült „kipipálni” a tavalyi PSD– RMDSZ megállapodás egyik nem teljesített pontját – állapítja meg a lap, amely szerint a parlamentben a múlt héten elfogadott kisebbségi egyesületi restitúciós törvénnyel hároméves adósságot rótt le a kormánypárt. Utána hamar napvilágot látott az aradi szoborállításról hozott határozat is – emlékeztet a Krónika. A kommentátor kifejti: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadása, a kisebbségkutató intézet létrehozása vagy akár a gyakorlatban viszsza nem adható államosított ingatlanok utáni kárpótlás törvénye ügyében jele sincs annak, hogy a kormánypárt meg kívánná tartani a szavát.

STERN

A németek többsége közvetlenül szeretne államfőt választani – derül ki egy friss felmérés eredményeiből. Az eddigi, közvetett választás elutasításában valószínűleg közrejátszik az is, hogy egy héttel ezelőtt az ellenzéki pártok a közvéleményben ellenszenvet keltő huzavona után tudtak csak megállapodni a közös államfőjelölt, Horst Köhler pénzügyi szakember személyéről. Németországban május 23-án választ elnököt a szövetségi közgyűlés. A kormányzó szociáldemokraták és zöldek nőt választottak: Gesine Schwan tudóst. A Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készült felmérés szerint a németek 74 százaléka véli úgy, hogy a jövőben közvetlen választás útján kellene betölteni a legmagasabb közjogi méltóság posztját. A megkérdezettek 73 százaléka helyesli, hogy van államfői tisztség. Számos pártpolitikus rokonszenvvel nyilatkozott arról, hogy a jövőben esetleg közvetlen úton lehetne választani elnököt.