Szemben az árral

Elvégre a hazai véleményformáló lapok csaknem mindegyike már valamelyik cápa kezében van, akkor meg mért lennénk annyira oda? A Penta esete a Petit Press-szel mégis más. A Petit Press, pontosabban annak zászlóvivő terméke, a Sme napilap ugyanis az újkori Szlovákia fennállása óta annak legjobb arcát képviselte. Programszerűen kiállt a demokrácia, a tisztesség és a tolerancia értékei mellett, még a legsötétebb mečiari időkben is, amikor a politikai hatalom mindent elkövetett az elpusztításáért. A Sme így egyfajta ikon lett, a kulturált Szlovákia szimbóluma. Ami nem sikerült Mečiarnak, az húsz évvel később sikerült a Pentának. Megkaparintotta a Smet, legalábbis annak egy részét. Anélkül, hogy az egy szót is szólhatott volna az egészhez. A német tulajdonos ugyanis eladásra bocsátotta tulajdonrészét a Petit Pressben, a Penta pedig megfizette az árat. Ilyen egyszerű. Business as usual.Aztán kiderült, hogy mégsem. A Sme szerkesztőinek túlnyomó része úgy gondolta, abszurd lenne a Gorilla-akta által is beárnyékolt Pentának dolgozni, s azt mondta, köszöni, a nagy kiadó által nyújtott kényelem helyett inkább a szabadsággal járó bizonytalanságot választja. Így alakult meg a Denník N. Az Új Szó szerkesztői sajnos nincsenek abban a helyzetben, hogy kövessék a példát. Ha ugyanis a Sme mintájára távozna a szerkesztőség, az szinte biztosan az Új Szó végét jelentené, s ezzel együtt megszűnne a szlovákiai magyar napilapírás. S ne ítéljük el a Sme megmaradt munkatársait sem, hiszen teljesen elfogadható érv, hogy a Penta belépése ellenére is meg kell tartani a lap szellemiségét. Ám vissza a szakadárokhoz. Azóta is öröm figyelni ezeknek a bátor, az árral szemben úszó embereknek a harcát, akik egyszerűen nem hajlandók elfogadni a korunk mottójává vált „mindent meg lehet venni” elvet. Mert – bár hihetetlenül banálisan hangzik – mindent valóban nem lehet megvenni. De már csak úgy van az, hogy a legnagyobb igazságok egyben végtelenül banálisak. Csak merjünk naivak lenni! Mert nem is az a fő gond, ha a cápák úgy gondolják, mindent megvehetnek, s még csak nem is az, ha a dolgok egy ideig úgy működnek, hogy ezt meg is tehetik. A legnagyobb gond az, ha ezt a társadalom egésze elhiszi nekik.